Egy igazi vikinghajó megjelenése még a filmekben sem mindennapi. Budapesten a Parlamenttel szemben még úgy se. A Saga Farmann norvég vikinghajó június 24-én kötött ki, és mi a fedélzetére léphettünk.
Korábban írtunk a Skandináv Ház gyerekeknek szóló négy alkalmas Viking programjáról ITT, aminek záróakkordja volt a hétvégén a Budapestre érkező Saga Farmann vikinghajó látogatása is. A Skandináv Ház szervezésében nem csak a dokkról csodálhattuk meg a 20,7 méter hosszú hajót, hanem egészen fedélzetközebből is, ahol idegenvezetést is kaptunk Linda Sten Vågsnes vezetésével.
Az alkalom végén még szóba elegyedtünk Torstein Johnsen és Harald Ueland legénység tagjaival. Akiktől további érdekességet tudhattunk meg, az amúgy is elképesztő adatokon felül, amit az idegenvezetéskor kaptunk.
A Saga Farmann története
A Saga Farmann hajó építését egy viharban elsüllyedt vikinghajó ihlette. A Klåstad hajó birkákkal és fenőkőnek alkalmas sziklákkal megpakolva még 1000 körül süllyedt el a norvégiai a Klåstad-öbölben. A szárazföld ezen a területen az elkövetkező 900 évben mintegy két métert emelkedett, így az öbölben megrekedt hajó részben föld alá került. 1893-ban egy mezőn találták meg, de csak 1970-ben emelték ki, és most Tønsbergben található a Slottsfjellsmuseetben.
A Saga Farmann az elsüllyedt Klåstad régészeti rekonstrukciója, Norvégia negyedik viking hajójaként emlegetik az Oseberg, a Gokstad és a Tune után. A Saga Farmannt a Viking Heritage Foundation alapítványa építette, az elsüllyedt Klåstad hajó újragondolása után. A vikinghajók régészeti másolatainak építésével foglalkozó alapítványnak az egyik projektje a Saga Farmann. A csapat hasonló gondolkodású emberekből áll, akik érdeklődnek a hajózás, a viking hajóépítés, kultúra és élet iránt.
– Mi magunk építettük a hajót, saját kezünkkel hasítottuk, csiszoltuk, utókezeltük a fát – mesélte Torstein Johnsen. Arra, hogy a hajó kézzel készült az idegenvezető Linda Sten Vågsnes is mesélt, felhívta a figyelmünket, hogy nézzük meg a padló deszkáin a hepehupákat.
Torsteintől azt is megtudtuk, hogy leginkább hétvégente, szombatonként építették, mert mindenkinek van valamilyen fő foglalkozása. Három éven át tartott az építése a csaknem 21 méter hosszú és 5 méter széles hajónak, amit 2018-ban bocsátottak vízre. És már egy új, másik hajó építése is folyamatban van.
– A nagypapám még hordókat készített, tőle tanultam a fa csavarozását, a hajón az összes vascsavar is kézzel készült – meséli büszkén. A hajón áll egyébként egy hordó, annak eredetéről elfelejtettük a mérnököt kérdezni. Ugyanakkor viszont megtudtuk tőle, hogy a hajó kivitelezése, fenntartása, és ez az út is rengeteg ember erőfeszítését igényli. Továbbá bankok, vállalatok és más magánemberek adományaiból van fedezve.
A hajó honlapján az is olvasható, hogy a hajó váltakozó legénysége, mind a saját költségéből fedezi a saját étkezését, illetve az út során felmerülő saját igényeit.
A legénység feladata is változó, utanként változik, hogy kinek mi a feladata, függően attól, hogy ki mihez ért. Vannak akik egy útra vállalkoznak, míg másoknak többre ven lehetősége elmenni, a saját igénye szerint. Az útra mindenki kap hajózási felkészítést az alapítványtól.
Egy vikinghajó fedélzetén
A látogatás során elmondottakból az is kiderült, hogy a vikinghajók között megkülönböztettek keskenyebb-kisebb, illetve szélesebb-nagyobb hajókat. Az előbbiekkel portyázni jártak a vikingek, a nagyobbakkal pedig hosszú utakra indultak Angliába, Amerikába, a Földközi-tenger irányába és Oroszország felé. A Saga Farmann elődje a Klåstad egy úgynevezett knarr azaz kereskedő, teherhajó volt. A Saga Farmann ennek az elektromos motorral is felszerelt hasonmása. A knarr kifejezés a vikingek által beszélt óészaki nyelven hosszú tengeri útra épült hajót jelent.
A Saga Farsmann április 29-én szombaton indult el Tønsberg kikötőjéből, hogy a Duna-Majna-Rajna vízi úton mintegy négy hónap alatt elérje végső úti célját, Isztambult. – Ahonnan majd a kontinenst megkerülve Skóciába megyünk, ahol majd eldöntjük, hogy haza Norvégiába vagy még előbb Amerikába hajóznánk – árulta el Torstein.
A hajó fedélzetén állva pontosan szemügyre tudtuk venni, hogy milyen hatalmas hosszú egy evezőlapát, milyen nehéz lehetett azt megemelni, és használni. Hol, milyen körülmények között alszanak, főznek, étkeznek, mosogatnak a legénység tagjai, hogy a hajó padló alatt tárolják az ételeket, és csak elképzelni tudtok hol és hogyan tisztálkodnak. Érezhettük, mennyire imbolyog a kikötött hajó, ha elúszik mellette egy másik, de azt nem tapasztalhattuk meg, milyen érzés, ha síklik a vízen. Ami késik, persze nem múlik.
Végezetül Harald Ueland megmutatta nekünk, hol találjuk meg őt, illetve a hajót, amennyiben a fiam úgy döntene, hogy szívesen csatlakozna a hajóépítők csapatához:
https://www.facebook.com/VikingskipetSagaFarmann/mentions
https://www.sagafarmann.com/
https://www.sagafarmann.no
Címlapfotó: Saga Farmann
