Svédországban a természet közelsége tényleg kézzelfogható. Mindenütt ott van a természet, ami egy olyan túlélési stratégiát nyújt az ott élőknek, amit mi magyarok is ismerünk, csak valahogy nem feltétlenül élünk vele. Úgy, olyan tudatossággal és romantikával, mint a svédek, úgy csak kevesen. Pedig a lelkünket-testünket védhetnénk azzal, ha figyelnénk a természetre is.

Arról, hogy a svédek természetromantikusak lennének egy svéd szakmai online magazinban olvastam. A Forskning.se egy olyan oldal, amin svéd főiskolák, egyetemek és kutatóintézetek vizsgálatainak, kutatásainak hírei jelennek meg. 

Ez a megfogalmazás, hogy természetromantikus, nem véletlen, hiszen a svédek természetszeretetéről és tiszteletéről bizonyára akkor is van ismeretünk, ha sosem jártunk Svédországban. Elég pusztán csak képeket látnunk a szinte valótlanul kék tavakról, folyókról, sűrű erdőkről, zölddel teli városokról, hegyekről, jávorszarvasokról és a lingonbär bokrok, magyarul vörös áfonya sokaságáról.

Hiszen az ott élő emberek természet szeretete nélkül Svédország nem lehetne olyan szép, amilyennek a képekről láthatjuk. És nem csak a fotókon van így, mert nem a képszerkesztő programoknak köszönhető mindaz, amit látunk, hanem tényleg az a valóság. A svédeknek nem kérdés, hogy a természetnek fontosnak kell lennie, fontosnak kell maradnia az ember életében. Óvnunk és védenünk kell mindazt, ami körülöttünk van.

Természet és a hit

A világon a svédek határolódnak el legmarkánsabban a szervezett vallástól – olvashatjuk David Thurfjell a Södertörn Egyetem vallástörténeti professzorától. Viszonylag kevés svéd jár templomba vagy vallja magát hívőnek. Ugyanakkor meghatározó érzelmei vannak a természet iránt, a hegyekben vagy az erdőben érzi azt az ember, hogy van értelme az életének, és a személyének ott van a legmélyebb gyökere – mondja.

2020 nyarán David Thurfjell kiadta a Lucfenyőerdő emberek című könyvet : Hogyan lett a természetből a svédek vallása (Norstedts Förlag) címmel. A könyv kidolgozásakor interjút készített svéd erdei látogatókkal arról, hogy miért sétálnak az erdőben. Visszatérő válasz volt a más fajokhoz és az univerzumhoz való tartozás érzése. Illetve, hogy az interjúalanyok a természetet saját érzéseik tükrének tekintik.

A természet és az egészség kapcsolata

A svéd kutatók szerint sok svédnek lelki kapcsolata van a természettel. David Thurjfell úgy véli ennek a természetszeretetnek következményei vannak mindenre, a pandémia kezelésétől a környezet védelméig.

ereshteh Ahmadi, a Gävle Egyetem szociológiaprofesszora is úgy véli, hogy a svédek természettel való kapcsolata kulturális adottság. Számos tanulmányt végzett különböző országokban arról, hogyan kezelik az emberek az olyan válságokat, mint a rák vagy egy gyermek elvesztése. Svédországban a rákdiagnosztika kezelésének legfontosabb stratégiái a természettel kapcsolatosak. A természetben a rákos betegek közelebb érzik magukat Istenhez vagy a létezés értelméhez, békét és nyugalmat találnak, és egynek érzik magukat a természettel, amit a szufizmusban többek között „a egység állapotnak” neveznek.

– Az eredmények mutatják, hogy a svédek számára milyen magas mértékben fontos a természet, amikor válság sújtja őket. Azt hiszem, ez azért van így, mert Svédországban mindenütt ott van a természet, és ez egy olyan stratégia, amelyhez hozzá kell férnie. De a legfontosabb az, hogy kulturális. A svédek természetromantikusak. A természetnek más jelentése van svédek számára, mint sok más nemzetiségnek – magyarázza.

A természet így hat ránk

Számos kutatás bizonyítja a természet egészségre gyakorolt ​​pozitív hatását. Íme néhány példa a természet gyógyító erejére:

  • A természethez közelibb, több zöldfelülettel rendelkező környezetben élő emberek egészségesebbek, mint azok, akik kevésbé zöld területeken élnek. Kevésbé stresszesek, tovább élnek, alacsonyabb a kockázata a szív- és érrendszeri , magas vérnyomás, 2 -es típusú cukorbetegség és mentális betegségek terén.
  • A zöld környéken született és élő gyermekeknél kisebb a kockázata az alacsony születési súlynak , és az élet későbbi szakaszában az elhízásnak.
  • A tágas, zöld és változatos kültéri környezethez hozzáférő óvodáskorú gyermekek jobban koncentrálnak, nyugodtabban alszanak, jobb az általános közérzetük és kevesebb fertőzést kapnak.
  • Már egy rövid erdei séta is pozitív hatással van az emberek immunrendszerére.
  • A zöld környezetbe épült kórházak, a természetre nyíló kilátással a betegek jobb közérzetéhez és gyorsabb felépüléséhez vezethet. Számos tanulmány kimutatta, hogy a természet puszta észlelése, például képek, filmek vagy akváriumok, stresszoldó és egészségfejlesztő hatást fejthet ki.

A természetromantikus svédek

 A svédek szerint a lagom olyan életfilozófia, amely az élet tudatosabb megéléséről szól, arról, miként lassíthatunk rajta, miként találhatjuk meg a legtöbbször a jelen pillanatok örömét, még akkor is, ha már hónapok óta tart a tél, és folyamatos a sötétség. Nem új keletű divat, már bő egy évszázada a svédek uralkodó életszemlélete, ez az ő konfucianizmusuk, amely a társadalom egészét áthatja, a mindennapi interakcióktól kezdve a nyelven át a bútorok és épületek dizájnjáig. Talán csak egy kivétel van ez alól, és az maga a természet szeretete.

Amennyi időt csak kint tölthet a szabadban és a zöldben, annyit tölt kint a svéd. Nem tartja vissza a természettől a hideg, a csapadék, a sötétség vagy rosszkedv. Sőt, pontosan azért grillezi a vacsorát, akár a panel teraszán, megy ki sétálni gumicsizmában a pocsolyába, kirándul az erdőben és fon koszorút a hajába nyáron, hogy minél többször érintkezzen a természet gyógyító, kiegyensúlyozó, örömet szerző erejével.

A természetromantikus svédeket lehetne irigyelni mindazért a szépségért, ami körülveszi őket, de azért arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy nagyon vigyáznak arra, hogy mindez így maradjon. Nem szemetelnek az erdőben, nem zsigerelik ki a természetet, ápolják és óvják. Persze valahol könnyebb nekik, hiszen jóval nagyobb területen élnek annyian, mint mi magyarok, de ez nem jelenti azt, hogy nekünk le kellene mondanunk arról a kevesebb természetes közegről, ami nekünk jutott. Legyünk kint, minél többet és nézzünk körül a lakóhelyünkön, mi magunk mivel tehetünk azért bármit, hogy zöldebb, természetesebb legyen a környezetünk. Természetromantikus bárki lehet, nem csak egy svéd.

Őszi túra a tó mellett Åsnen, Småland Fotó: Alexander Hall

Hagyományos piros ház a virágmezőn Finnerödja településen Fotó: Jonas Forsberg
A Naturbyn lakóhajója a csendes Eldan -tavon, ami Värmlandban található Fotó: Martin Edström
Svédországban mintegy 96 000 tó van Fotó: Lieselotte van der Meijs
Séta Vesby-ben Forrás : Tina Axelsso
Fehér jávorszarvas, Helyszín: Arvika, Värmland Fotó: Anders Tedeholm
Kosterhavet Svédország első nemzeti parkja Fotó: Emelie Asplund
A repce virágzása Fotó: Miriam Preis
Nyár végén a svéd erdők tele vannak finom áfonyával Fotó: Johan Willner
Túrázás a svéd Lappföldön Fotó: Carl-Johan Utsi
Utazás hőlégballonnal „Szmöland” buja erdei felett. Småland vidéki részei élénkek, gazdag élővilággal, számos történelmi látnivalóval és faluval Fortó : Patrik Svedberg

Források: Forskning.se
Képek: https://imagebank.sweden.se/

Egészség témában még több írást olvashat ITT.