Böjtölni annyi, mint lemondani valamiről, hogy valami mást nyerjünk. Ideje az elmélkedésnek és a növekedésnek, mind önmagunkban, mind hitben. A hitünk pedig magánügy. Ahogyan az is, hogy eszünk fánkot vagy sem húshagyókedd után.
Hamvazószerda idén február 22-re esett, így a svédek húshagyókedden, annak rendje és módja szerint megtartották a semladagen-t, a Semla-napot. A hagyomány szerint húshagyókedd az a nap, amikor húshagyókeddi zsemlét, azaz semlor-t kellett enni. A húshagyókedd egy háromnapos ünneplés csúcspontja volt, amikor az emberek a 40 napos böjt előtt ettek még egy jó nagyot.
Semmi mulatság böjtidőben
A húsvét előtti böjtnek nagy jelentősége volt Svédországban a középkorban, amikor a katolikus vallás volt az uralkodó. A 16. századi reformációval a böjtre vonatkozó rendelkezések viszont eltűntek a svéd egyház tanításaiból.
Bár a böjt, abban az értelemben, hogy csak bizonyos ételeket fogyasztanak és abból is csak keveset, például elhagyják a húst, a reformációval együtt, több mint 400 évvel ezelőtt eltűnt, a böjt Svédország számos részén a 20. századig továbbra is a lemondás időszaka maradt. Például a táncos mulatságokat és esküvőket akkoriban nem tartották megfelelőnek.
A böjt viszont magánügy, és nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem esznek húst vagy mást. A keresztény böjt alkalmával ugyanolyan könnyen tartózkodhat a böjtölő a televíziózástól, az édességektől, az alkoholtól, a hústól vagy bármi mástól. A keresztény böjt arról is szólhat, hogy lemondunk valamiről, hogy pénzt takarítsunk meg. A félretett pénzzel pedig húsvétkor segíthetünk valakinek.
Háttérben a semla
A mandulakrémes, tejszínes semla fánknak nehéz ellenállni. (Itt van a receptje) Teljesen érthető, hogy a svédek külön ünneplik ezt az édességet, mielőtt még nekiállnának, vagy sem böjtölni. Húshagyókedden, amit ők Fettisdagen-nek mondanak, és zsíros vagy kövér-napnak lehet fordítani van a Semla napja. Ilyenkor lelkiismeret-furdalás nélkül ehetik a semla fánkot.
A semla név egyébként a latin simila szóból származik, ami búza finomlisztet jelent. A ma kinézetű semlát, a mandulamasszával és tejszínhabbal töltött édes búzából készült zsemlét az 1920-as években szolgálták fel először. Ma már búzamentes változatban is sütik. (Recept ITT)
És míg 1952-ben még megbírságoltak néhány malmői péket, akik már karácsony előtt árulták a zsemlét. Ma viszont már a legtöbb pékség és cukrászda december elején kezdi meg a semla árusítását. Sőt, a turistanegyedekben egész évben elérhető. Szinte bűn lenne nem így tenni. A semla mennyei édesség, nem szabad kihagyni, ha Svédországban járunk!
A 18. században a semlát még szelet formájában sütötték, vajjal és tejszínnel töltötték, és meleg tejjel tálalták. Mattias Ljungberg cukrász 2015-ben találta ki a Semla Wrappot, hosszú sorokban álltak az emberek a stockholmi Tössebageriet előtt, hogy megkóstolják. Azóta készítik számos más variációban is a semlát. Csokisan, epresen, Nutellásan vagy éppen palacsintának, hamburgernek készítve, vastag mandulamassza szelettel és rengeteg tejszínhabbal a cukorral szórt zsemlében.
Amikről a böjt idejére elvileg lemondanak a svédek. Ha másért nem, mert tisztelik és betartják a szabályokat és a törvényeket, még akkor is, ha nem keresztény hívők, a lagom megfontolás részeként, vagy hogy még inkább örüljenek a mennyei finomságnak a böjt után.
i.
