A Lagomot sokféleképpen közelítettük már meg a magazinunkban, most a fenntarthatóság oldaláról vesszük górcső alá. Hiszen hiába bármiféle újszerű perspektíva az életre, ha nem vagyunk meggyőződve annak a hasznosságáról. Megmutatjuk miért érdemes egyszerűen fenntarthatóvá tennünk az életünket a lagom megközelítés szerint.
Éljünk Svédországban vagy Magyarországon, a jelennel lépést tartani sehol nem könnyű. Persze sok minden nagyon más a svédeknél, mint nálunk, de ahogyan két ember élete nem összehasonlítható, úgy két országé sem. Az élet a világon most mindenhol arra biztat bennünket, hogy merítsünk nagyot, birtokoljunk sokfélét, és lehetőleg mindenből legyen a legjobb verziónk, hiszen egyszer élünk, és mindannyian megérdemeljük.
Legyünk szépek, izgalmasak, intenzívek, olyanok, akiket könnyen instagramozhatunk. Vagyis legyünk tökéletesek.
Ám a tökéletességről tudjuk, hogy tulajdonképpen nem létezik, azért sem mert mindannyiunknak mást jelent. Mindenkinek mástól lesz tökéletes egy reggeli, a hálószoba berendezése, a kávészünet ideje, a szülinapi ajándéka, vagy éppen mástól lesz számára tökéletes az edzésterve. Lehet pont attól, hogy a szabadidejében a kanapén fekvést gyakorolja. Ez sem egy rossz megoldás, a lagom szerint semmiképpen sem, hiszen pihenni legalább olyan fontos, mint dolgozni.
A tökéletesség helyett lagom
Tökéletesnek lenni lehetetlenség, hosszú távon nagyon kimerítő folyton vágyni és menni valami után. Túlhajszoltak, túl elfoglaltak, túl feszültek leszünk tőle, mert ahhoz, hogy elérjünk mindent, ahhoz egyik feladatról a másikra ugrunk, zsonglőrködünk a teendők listájával, mellette pedig nem pihenjük ki magunkat rendszeresen, hanem csak átvészeljük a kimerültségünket.
Az elvárásaink azzal kapcsolatban, hogy mit tehetünk és mit kell tennünk messze túlmutatnak azon, amit reálisan el tudunk érni. A lehetetlen elérésétől pedig a világon mindenütt szenvednek és küzdenek mentális és fizikai egészségi problémákkal a felnőttek mellett a fiatalok, és már a kamaszok is egyaránt.
Ez pedig oda-vissza hatással van mindannyiunkra. Egyre nagyobb az ökológia lábnyomunk, ahogy igyekszünk megfelelni a személyes korlátainknak, annak amiről úgy hisszük, hogy elvárja tőlünk a társadalom a legjobbat mindabban: amit eszünk, amit viselünk, amennyit dolgozunk, amilyen társadalmi szinten állunk, ahogyan és ahol pihenünk, és hogy milyen körülmények között lakunk, hogyan közlekedünk… és így tovább.
Tehát saját magunkért és mindannyiunkért cselekednünk kell. És hol kezdjük, ha nem önmagunknál? Tegyük mindannyian egyenként. Hiszen sok kicsi sokra megy, ezt a svédek és magyarok is tudják. A lagom is épít erre.
Miért éppen lagom?
A lagom svéd kifejezés olyasmit jelent, hogy valamiből a két véglet között a megfelelő mennyiséget válasszuk, vagyis a lagom nem más, mint a józan ész gyakorlása a túlzásokkal szemben.
Egy olyan szál, amely összekapcsolja a svéd embereket egymással, miközben oda-vissza hat ez a szál a személyes viselkedésükre, a szokásaikra és így az egész társadalomra, a kultúrára, az egészségügyükre, a gazdaságukra és még a design-ra is.
A lagom jól láthatóan ellenszere lehet a modern fogyasztás-vezérelt világunknak, mivel egy kiegyensúlyozottabb, fenntarthatóbb életmódot ölelnek fel azzal, hogy a fogyasztás örömei helyett, a létezés örömére teszi a hangsúlyt. Amit, mi magyarok is átvehetünk, még akkor is, ha egy teljesen más világban élünk, mint a svédek. Akik, folyamatosan beletartoznak a világ legboldogabbjai közé. Viszont ne felejtsük el, ez nem volt mindig így, hosszú évtizedeken át éltek nagy egyszerűségben a svédek.
Jövedelmünktől feltételezett boldogsága helyett
A lagom ünnepli az eleget, a mértékletes választást, vagyis azt a köztes teret, ami jelen van a minimalizmus és a túlzásba esés között. Nincsenek túlzások, lehetetlennek tűnő elvárások, ugyanakkor nincsenek hiányosságok, elégedetlenségek, lemondások sem.
És ezt a munkával és az anyagiakkal kezdik. Lehet itt persze tűnődni azon, hogy milyen más Svédországban élni, mint Magyarországon, de ezzel most nem mennénk előrébb. Nézzük inkább, mit tehetnénk mi magyarként, hogy az elérni kívánt jövedelemtől feltételezett boldogságért milyen árat kellene fizetnünk. Ehhez persze, tényleg őszintének kell lennünk magunkhoz.
Kérdeznünk meg magunktól, hogy milyen kompromisszumokat tudunk kötni saját magunkkal, a családunkkal, a közvetlen környezetünkkel és az egészségünkkel azért, hogy elérjük azt a munkákkal, amit szeretnénk? Mi az ára annak, hogy az az év dolgozója, vagy az év vállalkozója legyünk? Vagy elérjük azt a hétszámjegyű fizetést, amiről úgy gondoljuk, az megadná nekünk azt a boldogságot, amit már gond nélkül posztolhatnánk mindennap az Instagramon.
Vagy! Helyette választunk egy olyan életstílust, amit ténylegesen el tudunk érni, vagyis olyan élhető keretbe helyezzük a mindennapjainkat, az élet legfontosabb területein, amivel egy elég jó, kiegyensúlyozott életet élhetünk? Melyiket választjuk? A lagom ez utóbbihoz segíthet bennünket.
Élet funkcionalitás szerint
A munka, a pénz a kiinduló pontja mindennek, hiszen az anyagi biztonságot munkával érhetjük el. A svédek azt mondják, hogy mindennek megvan a maga ideje és funkciója. A munkának is, éppen ezért úgy tartják, hogy a munkahelyükön, igyekezzünk a legjobb formánkat hozni, hogy ne kelljen később túlóráznunk vagy hazavinnünk magunkkal a munkát. Otthon ne dolgozzunk, vagy legalábbis ne töltsük az egész napunkat home office-ban.
Igen, tudjuk, hogy a svédeknek csaknem egy hónapos fizetett nyári szabadságuk van, de most ne ezzel törődjünk. Helyette nézzük azt, hogy nálunk viszont jóval több a napsütötte órák száma, mint nálunk, még akkor is, ha pont akkor van nyári zivatarnak a sora, amikor egy hetet a Balatonon töltenénk. Vagy a Tisza-tónál. A szabadidő a szabadságra van, a munkaidő meg a munkára. Az esőben is lehet grillezni, kirándulni.
A svédeknél és nálunk is ismert az a közmondás, hogy mindenütt jó, de a legjobb otthon. Vagyis kell egy olyan fizikai tér, ahol biztonságban lehetünk a külvilágtól, ahol fizikai és érzelmi menedéket találunk. Ám a svédek szerint az a helyes, ha az otthonunk megfelel a lagom szabályainak. Vagyis pont akkora, és olyan, ami se nem túl nagy és fényűző, se nem túl kicsi és szegényes.
Az otthonunknak olyannak jó lennie, amiben elégedettnek érezhetjük magunkat. Ennek eléréséhez a svédek a funkcionalitáshoz nyúlnak. A dolgoknak az otthonunkban, vagy funkcionális vagy valamilyen szentimentális értékkel kell rendelkezniük. Minden, ami ezen a két kategórián kívül esik, az már többletnek minősül.
Ételek csap pár hozzávalóból egyszerűen
Fenntarthatóság, amiért szükségünk van a lagomra
Nézzük mi a funkcionális egy svéd szerint? Például egy könyvekkel teli polc csak teher, ha sosem olvassuk el azokat a könyveket, amelyek azon sorakoznak. Felesleges a nagy kanapé, ha nem olyan nagy a család, hogy kihasználjuk azt.
Vagy ha olyan edényekkel és kisgépekkel van tele a konyhánk, amiket egy évben egyszer használunk, vagy annyiszor sem. Ha olyan ételt főzünk a hétköznapokon, ami túl bonyolult és költséges, mert azért dolgoztunk kizárólag, hogy együnk? Az ünnepnapokon van helye a különleges ételeknek, akár az olyannak is, amihez a hozzávaló átutazta a fél világot, de nem a mindennapokban, hiszen az nem szolgálja a környezetünket sem.
Ugyanez vonatkozik a ruhákra, a lakberendezési holmikra és a hobbijainkhoz kötődő tárgyakra is. Bármit azért halmozni, hogy legyen nem más, mint költség. Kidobni, lecserélni bármit pusztán azért mert meguntuk vagy úgy gondoljuk, kevésbé divatosak már, az sem más, mint felesleges költség.
Költség nekünk és másoknak, a gazdaságnak is, akkor is, ha nem sokat költöttünk. A felgyülemlett hulladék is költség. Veszteség nekünk, és a környezetnek a hulladék elszállítása és feldolgozása is.
Az olcsó anyagokkal és olcsó árukkal együtt jár az olcsó munkaerő is. Ha már vásárolunk valamit, akkor ne a kevésbé jó minőséget vásároljuk, hanem legyünk tudatosabbak a magas minőség és a kézművesség iránt. A kézzel készült termékeknek drágább az ára, de a magasabb minőségnek köszönhetően hosszú távú befektetésről beszélhetünk, akár generációkon át, vagyis nézzük meg mire költünk és miért.
A svédek úgy gondolják, a cél nélküli dolgok csak kiszorítják a levegőt a térből. Teljesen felesleges olyan dolgokért dolgoznunk, megvásárolnunk és bezsúfolnunk az otthonunkba, az életünkbe, amik nem hasznosak a számunkra, nem fűznek hozzájuk valódi érzelmi értékek, és nem adnak pár pillanatnál több ideig boldogságot, kényelmet, pozitívumot az életünkhöz. Hajtani a tökéletes felé teljesen felesleges.
A lagom gondolkodásnak a mindennapi életünkben való alkalmazása nemcsak jobb közérzetet kelthet bennünk, hanem hozzájárulhat egy fenntartható élethez, hiszen ha mindennel megvagyunk elégedve, mindenből a megfelelő mennyiséget birtokoljuk, akkor egyensúlyban élhetünk saját magunkkal, a közvetlen és tágabb közösségünkben, és még a környezetünket is óvhatjuk.
Kérdezzük meg tehát magunktól mindig, mire és mennyire van szükségünk valóban ahhoz, hogy jól éljünk? Mennyi a lagom nekünk?
Forrás: ITT és ITT és Lola A. Åkerström: Lagom: The Swedish Secret of Living Well 2017
