Folyók és tavak Svédországban

Svédországról elsőre megannyi minden juthat először az eszünkbe. Elsők között áll maga a természet szépsége és gyakori érintetlensége. Ezen belül is a beltengerek, tavak kékje az, amibe nem lehet nem beleszeretni, ha egy olyan országból jövünk, ahol inkább zöld tavakkal, folyókkal találkozhatunk. Svédországban valóban olyan kék a víz, amilyennek a képeslapok mutatják.

Szeretem a természetes vizeket. Szívem szerint egy patak mentén vagy tó partján élnék. Egy olyan házban, ami belóg a víz fölé. Egy kékebbnél kékebb tó fölé. Ha ez a ház Svédországban van, az sem baj. A kék színű tó külön dobogtatná meg a szívemet. El kell árulnom, a víz kéksége is azok a dolgok közé tartozik, amiért Svédország nem ereszt magától. Miközben nem hagy nyugodni a kérdés, hogy mitől másabb a szomszéd vize, mint a miénk? De mielőtt a víz színéről írnék, néhány szó arról, hogy Svédországot, mint félszigetet milyen vizek veszik körül:

Svédországot három nagyobb víz felszín öleli körül, az Északi tenger, a Balti-tenger, és annak a legészakibb nyúlványa a Botteni-öböl. A Botteni öböl Finnország nyugati és Svédország keleti partja között helyezkedik el. Az öböl neve Finnül Pohjanlahti, svédül Bottniska. Érdekes tudni, a botten svéd szó jelentése valaminek az alja, feneke.

A Botten öböl sótartalma olyan alacsony, hogy csaknem már édes a vize, ami ezért, és a téli nagy hidegek miatt, telente mintegy 4-5 hónapra befagy. Az alacsony sótartalom a kevés párolgásnak és a sok beletorkolló folyónak köszönhető, mintegy 11 nagyobb és számos kisebb folyó ömlik bele Svédországból és Finnországból érkezve az öbölbe.

Mitől kék a víz?

Sokféleképpen láthatjuk a vizet. Színeinek nagy részére a fizika törvényeivel vagy a biológia törvényszerűségeivel logikusan magyarázható. Színezhetik nagyobb részben a részecskék, baktériumok jelenléte, és kisebb mértékben a felszíne feletti világ tükröződése, az égbolté, a felhőké és a napfényé.

A vízben lévő részecskék elnyelik a fényt, szórják és visszaverik a fényt. A fényt elnyelhetik a részecskék és a bennük oldott anyagok, gondoljunk a svéd kávészünet, a fika alatt elköltött teára vagy kávéra, ilyenkor a víz átveszi a plusz anyag színét. Ugyanígy a folyókban és a patakokban lévő zöld algák gyakran kék-zöld színt kölcsönöznek a víznek. Egyes hegyi tavak és patakok, amelyeket finomra őrölt kőzetek gazdagítanak, lehetnek türkiz színűek.

A víz a napfény színkomponensei közül a kékből veri vissza a legtöbbet, a többit elnyeli. Ez egyformán igaz a sós és az édes vízre, de csak ha tiszta: a vízben lebegő szerves és szervetlen anyagok ugyanis megváltoztatják a fény szóródását, és így a víz színét. A tengerekben a legfontosabb ilyen hatása a planktonoknak van: ezek az apró lények az óceánok fő táplálékforrásai. A meleg vízben gyorsan lemerülnek a mélybe, a trópusokon ezért türkizkék a tenger. Hidegben viszont a felszín közelében lebegve sárga színt kevernek a kékbe, ebből adódik az északi tengerek zöldesszürkéje. Hogy kevesebb a kék vízű folyó, mint a kék vízű tó, az azzal magyarázható, hogy a folyóvíz sokkal több szennyet visz magával s a medre is nagyobb hatással van a víz színére. Szóval össze lehet foglalni azt az eredményt, hogy a kék víz nemcsak a legszebb, hanem a legtisztább s így a legegészségesebb is.

Ugyanakkor a fitoplanktonok víz béli jelenlétével is összefügg a színváltozás. Ezek a kis élőlények fotoszintézis útján veszik fel a szükséges energiát. A melegebb időjárás hatására a fitoplanktonban gazdag zöld színű tavak még zöldebbek lesznek a fitoplanktonok elszaporodása miatt. A tiszta, kék tavakban kevés a fitoplankton, és ezek még kékebbek lesznek a melegebb években, mivel csökken a fitoplanktonok száma. A kutatók szerint a színváltozás jó jelzésként szolgál arra, hogy ideje tenni a víz minőségének romlása ellen, a túl kék víz a klímaváltozással hozható össze.

Kékebbnél is kékebb tó, zöldebbnél is zöldebb folyó

Svédország – meglehetősen hosszú partvonallal rendelkezik. Tehát nem lehetetlenség a tenger partján sem lakni egy víz fölé belógó házban. Ráadásul Svédországban több mint 97 500 olyan kékebbnél is kékebb tó van, amelynek összes felülete nagyobb 8 100 négyzetméternél. A két legnagyobb a délebben fekvő Vättern és a tőle kissé észak-nyugatabbra található Vänern.

A Vättern Európa ötödik legnagyobb tava. A part felé lejtő kis dombok, és egészen a vízig nyúló, gondosan megművelt földek veszik körül. Mit ne mondjak több, mint álom lenne ott egy ház. Sokan töltik itt a nyarat vitorlázással, úszással, evezéssel, szabadtéri hússütéssel – vagyis a svédek legkedveltebb szabadidős tevékenységével.

1832-ben elkészült Göta-csatorna 190 km hosszú és 26 méter széles. 58 zsilip tartozik hozzá. A szintkülönbség 91 méter. Pár évvel a vasúti közlekedés megidulása és a dinamit feltalálása előtt, 58 ezer ember végezte a munkálatokat 22 éven keresztül. A csatornán magántulajdonban lévő vitorlások, csónakok is közlekedhetnek. A Göta persze olykor zöldnek mutatkozik, minem kéknek, ahogyan ez a képen is látszik.

A Vänern tó is részét képezi a XIX. században épült Göta-csatornának. A Vänern Európa harmadik legnagyobb tava. De vize meglehetősen csekély. (Szeretnék itt úszni) Szép látványt nyújt a partmenti nádas a víz által simára koptatott sziklákkal és jelentősen gazdag a folyó növényvilága. A tóvidékén található a Tivedei Nemzeti Park morénás területén fekvő hatalmas erdőség. A moréna a gleccserek vagy mozgó jégtakaró által szállított, lerakott kőzettörmeléket jelenti.

A tipikus svéd tájat a zöld és a kék színek váltakozása jelentik

A keleten fekvő Baltikum hegyeiből érkező folyók, a Botteni-öböl sekély vize felé nyúlnak le. Az itteni folyók gyors vízűek, mégis méltóságteljesek. Délebbre terül el a tóvidék, amelynek tagolt partjai mentén számtalan kis sziget sorakozik. Itt, a vikingek egykori földjén található a főváros is. Stockholmot a nyílt tengertől mintegy huszonötezer sziget választja el. A nyugodt, csendes szigetvilágban sokan tartanak fenn nyaralót, stéget csónakot vagy éppen vitorlást.

Az Ångermanlandi- folyót ölelő táj varázsát a lágy zöldben pompázó nyírfákra és a piros-kék házakra vetülő fény adja. A svéd tájak gyakran szinte festmény hatását keltik. Bevallom, itt is el tudnék képzelni magamnak egy házat.

Svédországban még mindig találhatunk érintetlenül hagyott fenyveseket, mocsarakat és víztükrökkel tarkított tisztásokat, ahol a kenu-, vagy gyalogtúrákat tehetünk. Svédország középső vidékének a képét a tavak és a fenyőerdők határozzák meg. A tipikus svéd tájat a zöld és a kék színek váltakozása jelentik.

A Sandö betonív híd az Ångerman folyót keresztezi az észak-svédországi Kramfors községben. Fesztávolsága 264 méter, a víz felett pedig 42 méterre feszül ki.

Gyakran mondják, hogy Dalarna Svédország központja, „a legsvédebb tartomány Svédországban”, mert megőrizte vidéki hagyományait. Itt terül el a lenyügöző szépségű Siljan tó. Északon a tó az Orsasjön-tóval határos, és a két tavat egy rövid vízi út köti össze. Itt található Bäcka is, Svédország leghosszabb faluja, amely egy 5 km hosszú utcából áll.
A Siljan-tó régiója a németországi Fekete-erdőre és az Alpok lábára emlékeztethet: virágokkal teli rétek, hegyoldalak, alpesi kunyhókhoz hasonlító házak, csak éppen faluni pirosra festve. Minden falunak megvan a maga karaktere. Nemcsak földművesek, hanem írók, festők, zenészek, kézművesek, és nem utolsósorban sok szabad szellem és életművész is él ott. Innen ered a festőien kék színű Dalälven-folyó is.

A kékebbnél is kékebb Dalälven-folyó Svédország középső részén, Dalarnában ered és Uppland északi részén ömlik a tengerbe Fotó: Getty Images

A Skandináv-félsziget és Lettország között található Gotland szigete. Ez a Balti-tenger legnagyobb szigete, nagyjából 60 mérföldre Svédország déli szárazföldi partjaitól. Területe 3140 km², beleértve a Fårö, Gotska Sandön, Furillen, valamint Stora és Lilla Karlsö szigeteket. A 120 km hosszú Gotland különös mészkőképződményeivel és fürdésre alkalmas hőmérsékletű, kristálytiszta vizével szinte mediterrán tájra emlékeztet, nem véletlenül az egyik legkedveltebb üdülőhelye. Igaz a nyár itt is rövid, de a klíma egész évben enyhe. Mit ne mondjak, akár itt is lehetne a házam, benyúlva a kékebbnél kékebb tenger fölé.