A húsvét Svédországban, ahogyan nálunk is, a kiemelt ünnepek közé tartozik. A megtartásának módja éppúgy keveredik a keresztény, hitbéli népi hagyományokkal, mint nálunk. Mégis más a svéd húsvét, mint a magyar. Elhoztuk a legérdekesebb szokásokat.
Kezdjük a sort az időjárással. Mi magyarok szeretünk meghökkenni azon, ha húsvétkor hull a hó, pedig az április ismérve, hogy szeszélyes. Azaz teljesen normális az is, ha a hóban kereshetjük a tojást, ahogyan az is, ha a fűben. A svédek mindkét forgatókönyvre fel vannak készülve, nem csinálnak belőle ügyet, ha hideg van. Szeretik a meleg napsütést a hóban. A húsvét, az húsvét.
Egy biztos, nem maradnak bent a négy fal között. Kimennek a szabadba. A városlakó svédek a húsvétot vidéken töltik. A hagyomány úgy tartja, többen jönnek össze, annál jobb. A hétvégi telket húsvétkor nyitják. Képesek nagykabátban, de mezítláb és papucsban beizzítani a grillt, vagy a gyerekekkel a hóban keresni a tojást, miután ez az angolszász szokás hozzájuk is begyűrűzött.
A húsvéthoz sok szimbólum kapcsolódik Svédországban is, de egyiknek sincs nagyobb szerepe a tojásnál. A tojásokat pont úgy, mint mi magyarok, a svédek is festik, díszítik, megeszik, dekorációnak használják a lakásban és a kertben egyaránt.
Érdekesség, hogy Svédországban a tojás héja inkább fehér, mint sárgás-barna, továbbá, hogy minden ellenőrzött, tisztított és fertőtlenített tojáson ott díszeleg a svéd korona piros pecsétje.
A közösen festett tojásokat a svédek a húsvéti asztalon tálalják más, mára hagyományossá vált húsvéti ételekkel együtt, mint például a pácolt hering, a lazac és a bárányhús. Náluk nincs húsvétkor sonka a svédasztalon, mert az karácsonyi főétel. Továbbá a húsvéti vacsorát péntek este költik el, náluk akkor van az igazi fest, magyarul az ünnep, nem hétfőn. Húsvét hétfőn leginkább lazulni szeretnek.
Húsvéti boszorkányok
A kívülállók számára a mi magyar hagyományunk, hogy a fiúk egy vödör vízzel, vagy legalábbis némi kölnivel meglocsolják a lányokat, valljuk be, egészen őrültnek tűnhet – ahogyan pedig nekünk tűnhetnek furcsának más országok hagyományai, a svédeké is.
Pedig a svédek azt hiszik, teljesen normális, amikor a gyerekek húsvéti boszorkányoknak öltözve, seprűvel és boszorkány üsttel felszerelve elindulnak, hogy házról házra járva édességet kérjenek, mintha Halloween lenne.
A húsvéti nyuszis boszorkányoknak öltözött gyerekek papírból készült nagy, tojás formájú tartókba gyűjtik a cukorkákat, csokoládét. Bekopogtatnak az ajtókon, hogy kellemes húsvéti ünnepeket kívánjanak a lakóknak. Cserébe pedig édességet kapjanak. Nem mennek üres kézzel, házi készítésű húsvéti képeslapokat is visznek. Amit családi körben rajzoltak, festettek meg. Vagy az óvodában, iskolában a kézműves foglalkozásokon készítettek el.
Ezt a szokást még a szükség hozta abban az időben, amikor a húsvéti asztalra alig került valami ennivaló. A gyerekek azért festettek képeslapokat, hogy szétoszthassák a tehetősebb szomszédok között, abban a reményben, hogy némi húsvéti édességet kapnak erőfeszítéseikért. Néha húsvéti öregasszonyoknak vagy húsvéti öregembereknek öltöztek.
Az édességmizéria a felnőtteket sem kerüli el. Az 1930-as évek óta virágzó hagyomány, hogy keménycukorkával, és édesgyökérrel tömjék magukat. Becslések szerint egy átlagos svéd körülbelül egy kiló édességet fogyaszt el a húsvéti hétvégén.
Húsvéti Boszorkányok Svédországban cukorkagyűjtés után Fotó: Lena Granefelt/imagebank.sweden.se
A tojás és a húsvét
Arról, hogy a tojás miért olyan fontos, Svédországban is legalább annyi magyarázatot vallanak, mint hazánkban.
A tojás Jézus Krisztus feltámadásának ősi szimbóluma, ezért az egész keresztény világban megtalálható a húsvéti asztalon. A katolikus vallás idején ahogy húst, úgy tojást sem volt szabad enni a húsvétot megelőző 40 napos böjt alatt. Húsvétkor pedig kihasználták a lehetőséget, hogy akkor most aztán lehetett enni tojást-tojással. Már, ha volt. Merthogy a svédek igen szegények voltak a 19. század végéig 20. század elejéig.
De nézzük tovább, mi befolyásolja még a svédek húsvétját. A zsidó húsvét, a peszah idején is a tojás áll a középpontban. A peszah asztalon a kemény tojás az egyiptomi zsidók kivonulása előtti nehéz életet szimbolizálja. A tojásokat sós vízbe kell mártani, ami a zsidó rabszolgák könnyét, és az értük ejtett könnyeket jelképezi. A zsidó hagyományokhoz kapcsolódik az is, hogy a svédek Nagypénteken tartják a húsvéti vacsorát, mert az új nap az előző este kezdődik. Ráadásul a kemény tojáshoz jár a sós hering.
A svédek húsvéti tojásevéséhez mindez hozzájárulhat, de mindenekelőtt az lehet az oka, hogy a tyúkok ebben az évszakban kezdtek újra bőségesen tojni a tél után. Svédország északi részén gyakoribb volt, hogy húsvétra vadtojást szedtek, miközben várták a tyúkok tojásrakását. Charles Emil Hagdahl nagyon elismerően ír a 19. század végi szakácskönyvében a finom varjútojásokról.
Bőséges húsvéti menüről a svédek nem beszélhetnek egészen a huszadik századig. Aminek az oka teljesen kézen fekvő, egyszerűen nem volt mit enniük. Fent északon alig terem meg bármi is, azt a keveset, ami meg igen, azt nagyon be kellett osztani. Mára ez már alaposan megváltozott, a pácolt hering mellett, lazacfélék, szárnyasok, báránysült, primőr zöldségek és rengeteg cukorka és finom édesség található a svédek húsvéti asztalán. Persze a lagom jegyében se sok, se kevés. Erről többet olvashat ITT.
Húsvétkor a svédek összejönnek a családjukkal. Tojásfestéssel készülnek az ünnepre. Fotó: Jenny Drakenlind/imagebank.sweden.se
A húsvéti tojás és a trollok
A tojáshoz természetesen babona is tartozik, ami szerint a húsvéti tojás héját jó apróra össze kell törni, mert ha a trollok vagy a boszorkányok egy egész tojáshéjat kézhez kapnak, azt felhasználhatják varázstrükkjeikben, amit az emberek és a házi állatok ellen fordíthatnak.
A babona szerint a régi svédek úgy tartották, hogy ha az ember meg akar szabadulni egy betegségtől, akkor meg kell érintette egy nagypénteken frissen tojt tojást, amit húsvét estéjén el kell ásnia egy hangyabolyba, hogy a hangyák falják fel a betegségekkel együtt.
A hajadon lányok a tojással jósolták meg a jövőjüket: tojássárgáját raktak egy pohár vízbe és lélegzet-visszafojtva figyelték mi lesz – ha a tojássárgája sokáig a pohár fenéken maradt, akkor a hiedelem szerint jó ideig nem számíthattak esküvőre, de ha a sárgája máris a víz felszínére úszott, akkor úgy tartották még jövő húsvét előtt megszólalnak a lakodalmas harangok.
A tojással kapcsolatos az a svéd babona is, hogy a beszélni tanuló gyerekeknek addig nem szabadott tojást enniük, amíg ki nem ejtették a „tojás” szót, ellenkező esetben fennállt a veszélye annak, hogy a gyerek túl későn vagy dadogva kezd beszélni.
Az ünnepi szokásokhoz tartozott még a húsvéti máglyarakás is Nyugat-Svédországban a 18. század második felétől. Ma már inkább gyertyákat égetnek és tűzijátékot tartanak annak emlékére, hogy elődeik hittek abban, a máglyatűzzel elűzhetik azokat påskkärring – a húsvéti boszorkányokat, akik Blåkulla-ba mentek Boszorkány szombatra, hogy találkozzanak az ördöggel.
Festett tojások, színes tollak és sárga virágok
A húsvéti díszítésben a svédek a lagomra törekednek. Néhány festett tojás mellett, vázákba vagy a kertben a faágakra aggatott színes tollak, és egy csokornyi sárga virág adják a svéd húsvét hagyományos díszítését. Azt a sok édességet pedig, amit erre az alkalomra vásárolnak, illetve a gyerekek összegyűjtenek, azt kézzel készített papírtojás tartókba raknak az ünnepi asztalon.
Ahogyan mi magyarok barkára akasztunk festett tojásokat, úgy a svédek nyírfaágakra raknak színes tollakat, aminek hagyománya a 19. századra nyúlik vissza és célja a tavasz siettetése volt.
A sárga virágok, mint a húsvéti nárcisz vagy a tulipán is a tavaszt, a napsütést ünneplik, leginkább fehér abrosszal terített asztalon, ami a puritánság, az egyszerűség kelléke lagom országában.
A mi barkáinkhoz hasonlít a svédek nyírfaágakra akasztott színes tollai, aminek hagyománya a 19. századra nyúlik vissza, a tavaszt kívánták siettetni velük. Fotó : Lola Akinmade Åkerström/imagebank.sweden.se
