Melyik anya, apa ne szeretne esztétikus, gyerekbarát, biztonságos szobát, játszósarkot a gyermekének? A svéd funkcionális dizájnt mind stílusában, mind anyagfeldolgozásában a természet ihlete, vagyis pont gyerekszobákba való.
A környezetbarát gyerekszoba elgondolása számos szemszögből megközelíthető. A legáltalánosabb a takarékosság, a mi megközelítésünk ezzel szemben a harmóniából indul ki. Hiszen egy gyerekszoba nem lehet kizárólag funkcionális. Egy gyerekszobának elsősorban bájosnak, szépnek, kényelmesnek, hangulatosnak, vagy éppen vagánynak jó lennie, olyannak, ami hozzátesz a gyermek kiegyensúlyozott fejlődéséhez.
“Minden nő felismeri, hogy ami hasznos, azt értékelni kell; sokan tudják, hogy ami szép, azt szeretni kell, de az egyetlen dolog, amire érdemes törekedni, hogy megtaláljuk a harmóniát a hasznos és a szép között ‒ vajon hányan vannak ennek tudatában? ” ‒ tette fel a kérdést a svéd írónő Ellen Key, aki a családi élet, az etika és az oktatás területén számos témában dolgozott.
Jogos a kérdés, hiszen valljuk be, szülőként nagyon könnyű átesni a ló túlsó oldalára, ha a gyermekünkről van szó: nehéz megálljt parancsolni a mennyiségben, a szépségben, akár a haszontalanságban is, hiszen szeretnénk mindent megadni a gyerekünknek. Legfőképpen a gyerekszobában.
Nekünk, akik hiszünk a lagom életfilozófiában könnyű dolgunk van abban, hogy megtaláljuk a harmóniát a hasznos és a szép között, elég ha csak átgondoljuk a leendő vagy már meglévő gyerekszoba minden sarkát, és feltesszük a kérdést mennyire voltunk a választásunkban öku-tudatosak eddig? Mi az, amiben a jövőben változtathatunk?
Kulcsszó: funkcionalitás
Millió és egy dolgot be lehet tenni egy újszülött, egy óvodás és még egy tini szobájába is, de a kérdés, az, hogy minek? A gyerekszoba berendezésében, aminek a gondozása, takarítása még egy tizenéves gyerek esetében is sokszor a szülő dolga, jó átgondolni azt, hogy minden megálmodott bútordarab, játék, díszítő elem tényleg szükséges-e? És ha nem, akkor mit tehetünk a felesleges darabokkal? Hiszen már azzal is védjük a környezetünket, ha kevesebbet takarítunk.
Vagyis, mielőtt nekiállnánk átrendezni, lagomosítani a gyermekünk szobáját ‒ természetesen a gyerekkel együtt, hiszen már egy bölcsődésnek is lehet vétójoga ‒ gondoljuk át, minek milyen funkciója van, azon túl, hogy szimplán szép.
Mert persze a szobát jó díszíteni, és a gyermek ragaszkodhat dolgokhoz (és mi is) de a túl sok haszontalan, de szép dolog már csak a zsúfoltság miatt sem biztos, hogy szép. Például a plüssök halmaza, a különféle műanyag csecsebecsék, a porfogó faldíszek, vagy az egyesével kiállított, sosem lapozott képeskönyvek sokasága együtt már nem biztos, hogy valóban szép.
A még a szép és egyben hasznos tárgyakat is érdemes időnként átvizsgálni, hogy valóban funkcionálisak-e, szükséges még a kiságyra a nem működő körforgó, a padlón a csúszós szőnyeg, a sosem használt pelenkázó szekrény, a kinőtt gyerekbútor, a nem világító éjszakai fény és a többi?
Higgyék el, tudom miről beszélek, a most 13 éves fiam szobáját nem egyszer vizsgáltam már felül, vele közösen együtt, az évek során. Persze tapasztalattal a háta mögött már könnyebb minden szülőnek eldöntenie mi az, ami valójában szükséges a mindennapokban egy gyerekszobában, és mire nem. Sokszor elég a türelem, hogy megszabaduljunk dolgoktól, idén én csodálkoztam a legjobban, amikor a fiam már nem emlékezett arra, hogy óvodás korában a Lego katalógusfüzeteket a legnagyobb becsben tartotta, képzeljék el, idén ő maga mondta azt, mehetnek a szelektívbe újrahasznosításra. És egyet kimentettem neki emlékül, majd megkapja 18 évesen…Psszt! El ne árulják neki!
Plastbanta, avagy műanyagtalanítás
A svéd Nyelv- és Folklórtudományi Intézetnek az új svéd szavakat tartalmazó listája említi először a plastbantát, amit „műanyagtalanítás”-ként fordíthatunk le. A kifejezés nem igényel különösebb magyarázatot, ráadásul olyan szokás, amelyet egészen könnyen részévé tehetünk az életünknek, bárhol élünk is. És az otthonunk bármelyik részéről is lenne szó. A plastbanta a gyerekszobában is ér.
Hogyan? Valahogy úgy, hogy gondolkodjunk mielőtt új játékot, gyerekbútort, gyerekholmit vagy kiegészítőt vásárolunk: válasszunk fát, bambuszt, kókuszrostot, papírt, kartont, mezőgazdasági hulladékból készült darabokat, vagy újrahasznosított műanyagot – az is jobb, mint az egyszerhasználatos műanyag.
Figyeljünk arra, hogy a gyártó mennyire figyel arra, hogy már az alapanyagok kiválalásztásakor, majd a gyártás és később a csomagolás során fenntartható megoldásokat használjon. Például a Marbushka játékok készítésekor a gyártó az újrahasznosított papír alkalmazásával nem csak a környeztet óvja, a játékoknak is egyedi megjelenést kölcsönöz, amit a kézműves megoldás is biztosít.
Hasonlóan gondolkodik a Hape játékgyártó a kiváló minőségű fajátékok gyártása során. A játékokat elsősorban bambuszból állítják elő. És a gyártás egyéb mozzananatában zölden viselkednek.
A Gollnest & Kiesel például csak fenntartható európai erdőgazdálkodásból származó fát használ játékai gyártása során. Továbbá kitűzött célja, hogy a négy műanyag típust (PVC, PU, ABS és PS) eltávolítsák minden játékukból, és környezetbarát alternatívákkal helyettesítsék azokat.
Környezetbarát gyerekszoba egyszerűen
Vegyük összességében mindazt a fortélyt, amivel környezetbaráttá alakíthatunk egy gyerekszobát. Ami nem jutott az eszünkbe, azt írja meg nekünk az Ökolista játékunk keretén belül.
A legtöbb gyermekes család valószínűleg ugyanazzal a problémával küzd: túl kevés a tárolóhely, túl sok a játék, a szín és az ingert keltő holmi. Pedig ha gyerekszobáról van szó, a legfontosabb a gyermek nyugalma, a kiegyensúlyozottságát támogató környezet.
Persze lehet menő a szivárvány minden színe, de a gyerekeknek inkább a nyugodt és harmonikus színvilág való, amiben a nap során túl sok plusz inger nélkül játszhat és este pedig könnyen elalszik.
– Ami a tárolást illeti, nem igazán kell bonyolultabbnak lennie, mint néhány stílusos, kerekeken guruló doboznak, amit könnyen mozdíthatunk és amibe a legtöbb dolgot el lehet rejteni. Ez lehet állatos, vicces, bájos, vagány vagy éppen jópofa.
– Helyezzük el a bútorokat, polcokat és a játékokat a kisgyermek magasságban. Ugyanakkor az idő múlásával vegyük figyelembe azt is, ha már a gyermek kinőtte az adott bútorokat.
– A kisgyerekek szobájában redukáljuk le az elektronikai eszközöket, vagy legalább helyezzük azokat a gyermek ágyától messzebb, eltakarva a különféle készenléti fényeket, hogy azok ne zavarják a gyermeket a nyugodt alvásban.
– Cseréljük a gyermek szobájában is az izzókat energiatakarékosakra, és figyeljünk arra, hogy a radiátorok szabadon maradjanak, ne torlaszoljuk el a meleget nagyobb játékokkal, kisbútorokkal.
Ilyen és ehhez hasonló megoldásokkal érhetjük el a fenntarthatóságot, amikkel igyekszünk megtalálni a harmóniát a szép és a hasznos között. Hasznos, mert környezetbarát, és szép, mert a gyermek lelkét építi, erősíti mindaz, amit a környezetbarát gyerekszoba nyújt a számára.
Forrás: ITT és Anna Brones: Lagom A boldogság svéd titka Bookline
Fotók: Inredningsvis.se
