Öko-lista felhívásunk utolsó helyszínéhez érkeztünk. Otthonunk zöldebbé tételéből nem hagyjuk ki a kertünket, teraszunkat, erkélyünket avagy az ablakunkat sem, ahová beállítunk egy cserépnyi bazsalikomot, rozmaringot vagy petrezselymet. Néhány lagom szemléletet hoztunk arra, miért érdemes pont jó kertészekké válnunk, akár egészen kicsiben.
A környezetbarát kert elgondolás nem feltétlenül csak egy álom. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem mindenki érez késztetést a kertészkedésre, növénynevelésre, avagy igen, csak valahogy nem tartja elég ügyesnek benne magát. Éppen ezért is jó megközelítés a lagom elve, ami manapság kimondottan időszerű.
Környezetbarát kert talpalatnyi helyen: pont elég zöldfelület
A lagom azt mondja, ha tudjuk mennyi az éppen elég, akkor miért mennénk tovább? Miért kellene valamiből több, ha van elég? Jesper Jansson, a stockholmi „termeld meg magad” mozgalom szakembere szerint, ha a fogyasztói társadalom multinacionális gépezete gyökeres ellentétben áll a mérsékelt fogyasztáson alapuló életvitellel, akkor mi volna lagomabb annál, mint az otthonunkba közel hozni az alapanyagok termelését, szemmel tartani, mi kerül a növényeinkre és így az asztalunkra, és így eldönteni mit termesszünk?
Vagyis, ha csak egészen kicsibe kezdjük a környezetbarát kert kialakítását a konyhaablakban, a teraszajtóban, vagy ha van egy kis talpalatnyi helyünk egy erkélyen, vagy egészen kicsi a kertben, akkor miért hagynánk ki a lehetőséget arra, hogy legalább néhány fűszert, zöldséget magunk termeljünk meg?
Chilipaprikát, zöldfűszereket, salátákat, paradicsomot és paprikát egészen nyugodt szívvel termeszthetünk szűk helyen, mindegyik vígan megél egy ládában, nagyobb cserépben, így kevés helyet igényelnek. Egy vödörbe akár vetőburgonyát is ültethetünk, amiből ha csak egy salátára, főzelékre vagy tepsire való köret elkészül is már megérte.
Kertelés lépésről-lépésre
Ahhoz, hogy szép (balkon) kertünk legyen, tervezni érdemes. Még azok is terveznek, akik úgy tűnik játszi könnyedséggel nevelnek növényeket. Nem csak azt érdemes átgondolni, hogy hová, mit ültetünk, hol van helye egy cserépnyi rozmaringnak, hanem arra is, hogy mikor gondozzuk a növényt, illetve mit teszünk a terméssel. Minél több mindent termesztünk, annál gondosabban kell eljárnunk. Erre, magyarországi vonatkozást, Bálint György weboldalán találunk: ITT. (Gyuri bácsi oldalát a halála után a kertbarátok és kollégák viszik tovább.)
Az első és legfontosabb a környezetbarát kert kialakításakor, hogy csakis egészséges és életképes növényeket, magokat, palántákat vásároljunk, ez a legjobb gyógyszer a kártevők ellen. Érdemes ehhez a bio termékeket választani, kertészeteket felkeresni.
Ha az ablakban, erkélyen, teraszon ültetünk, akkor használjunk élelmiszer termesztéséhez ajánlott földet, azok csak olyan zöldtrágyát tartalmaznak, ami nem káros sem a mi egészségünkre, sem a környezetre. Használjunk zöldtrágyát akkor is, ha a kertben a szabad földbe ültetünk. A zöldtrágyázás segíti a vetőföld regenerálódását. Zöldtrágya lehet a ló-, vagy baromfiürülék, a komposzt vagy az algaliszt. Amennyiben a kertünk könnyen gazosodik, akkor a gyomirtó esetében is a zöld, természetes megoldásokat válasszuk a botok kínálatából.
Természetes védőszer a csalánlé: Ehhez egy vödör csalánt öntsünk fel forrásban lévő vízzel, és hagyjuk másnapig állni, vagy forrázás helyett egyszerűen csak hagyjuk a csalánt néhány napig hideg vízben állni. A csalánvizet normál vízzel addig hígítsuk, amíg az gyenge teával megegyező színű lesz, a tápanyagban gazdag vízzel öntözzük a növényeinket.
Továbbá ültessünk ugyanarra a helyre többféle növényt, amelyek különböző tápanyagokat kötnek meg a talajban, és elnyomják a gazt a termés betakarítása után. A zöldtrágyázás védi a talajt.
Alkalmazzunk vetésforgót! Ha a kert különböző részeibe szezononként mást ültetünk, a növények válogatásával megelőzhetjük a talajeróziót, és kiküszöbölhetjük a növényeinket sújtó betegségeket.
A téli vetéssel – azaz, ha kisebb cserepekbe ültetjük a magvakat, amit pedig lefedett ládákba teszünk ki a szabadba – a növényeink korábban kezdenek el nőni. A módszer szinte minden növénynél működik, és különösen hasznos hűvösebb éghajlat alatt.
A környezetbarát kert berendezése
Ha van affinitásunk rá akkor ne hagyjuk ki a lehetőséget és komposztáljunk a kertben, de akár a lakásban is, de csak kimondottan belső használatra alkalmas komposztáló ládában, berendezésben. Érdemes kijelölni egy sarkot, zugot, ahová kihordjuk a gyümölcsök, zöldségek héját, a tojáshéjat, a kávézaccot és egyéb organikus anyagokat. Ha nincs helyünk, vagy gusztusunk a komposztálásra, akkor nézzünk körül sok közösségi kert kínál komposztálási lehetőséget. Vagy a hazánkban is működő ShareWaste mobilalkalmazást.
A locsoláshoz használjunk esővizet, amennyit csak lehet. Csinos hordókkal, vödrökkel és cserepekkel foghatjuk fel az esővizet. Este locsolj, nappal a víz szinte azonnal elpárolog.
Az erkélyen, teraszon, kertben álljunk át a napelemes világításra, miért használnánk el külön áramot arra, amit a nap amúgy is kínál nekünk?
A fűnyíró lehetőleg legyen kézi hajtású, de ha a gyep túl nagy ehhez, akkor ruházzunk be egy villamos fűnyíróba. De ha már motoros fűnyírónk van, akkor alkilát benzint töltsünk bele, ami jobban kíméli a környezetet, és a saját szervezetünket is, mint a hagyományos.
Egy környezetbarát kert lakberendezésekor is szükséges a körültekintés. Kerti bútor vásárlásakor győződjünk meg arról, hogy azok milyen fából készültek. A fa és papír termékeken megjelenő FSC embléma azt jelzi, hogy azok fa alapanyaga valóban felelős erdőgazdaságból és más ellenőrzött forrásokból származik. A kerti bútor legyen FSC-vel (Forest Stewardship Council) jelölve. A „hardwood” szinte mindig trópusi fafajokra utal – kerüljük.
A zöld kertész nem lusta kertész
Tűnhet úgy, hogy egy környezetbarát kert túl sok feladatot ad, ám ez nem teljesen igaz. Vannak olyan dolgok, amiket lelkiismeretfurdalás nélkül kihagyhatunk környezetbarát kertészként:
Ne gereblyézz! – a fű, a levelek és a régi szárak hasznosak, ha a virágágyásban hagyják őket. Hagyjuk nyugodtan az avart az első hónapokban a kertben, és inkább élvezzük a tavaszi napsütést!
Ne égess! – a legtöbb dolog, ami a kertben fennmarad annak jobb helye van a komposztban, mintha elégetnénk. Az ágak, hasadékok növénytámaszként, a vastagabb törzsek természetes peremként használhatók a veteményeskert körül.
Ne áss! – próbáljuk ásás helyett inkább szalmával, faforgáccsal vagy ponyvával befedni a talajt. Hosszú távon jobb talajt kapuk, és nem szabadulnak fel az üvegházhatású gázok sem. Ha kemény és át kell törni a talajt, akkor a legjobb, ha csak a felső talajréteget lazítjuk meg, és lapát helyett markolókanalat használunk. A talaj gondos megmunkálásával a növények könnyebben ellenállnak a kártevőknek, kordában tartják a gyomokat, és a talaj is megőrzi a nedvességét.
Forrás: ITT és Göran Everdahl: Lagom Miért olyan elégedettek a svédek? Jaffa kiadó, Anna Brones: Lagom, a boldogság svéd titka Bookline kiadó
Kép: Marcus Lawett az Ica.se-ben
