Szórakoztató figyelni a különféle világnapokat. A marcipánnak is van, mégpedig január 12-én. A nem rendezett múlttal rendelkező édességet a svédek is kedvelik. Számos tortába, süteménybe beleteszik, vagy azzal vonják be az édesség tetejét.
Amikor megláttam egy svéd tematikus naptárban a marcipán világnapját, akkor nagyon megörültem, jobb indokot nem is találhattam volna arra, hogy nekiálljak sütni valamilyen édességet. Azonnal.
A választék sokféle lehet, ha valamilyen svéd megoldásban gondolkodom, mert elég sok svéd marcipános süteményt ismerhetünk. Ott van a semla, a csodaszép hercegnő torta vagy a porszívó sütemény, amiről ígérem, még március 7-e, a saját napja előtt írok. Tehát a svédek is kedvelik a marcipánt.
A marcipán zavaros története
Amilyen egyszerű a marcipán összetétele, olyan zavaros a története. Ahány marcipán készítő manufaktúrában, híres-neves cukrászdában vagy éppen marcipánmúzeumban járunk, annyiféle történetet hallhatunk. Amik mögött szerintem, az az elkerülhetetlen összefüggés áll, hogy akár mindegyiknek lehet igazság alapja. Hiszen az internet távolságot átívelő erejét alig pár évtizede élvezhetjük még. Akár egy idősíkon egyszerre két-három vagy több ember fejéből is kipattanhatott az ötlet arra, hogy kezdjenek valamit a mandulával.
A lübeckiek szerint egy lübecki péksegéd, a tallinniak szerint egy Mart nevű patikustanonc, a velenceiek szerint pedig egy Márkus nevű cukrász kislánya találta fel az 1400-as években a „martius panist”, azaz Mart/Márkus kenyerét. Ugyanakkor a XIII. századi Velencében már feltűnt a „marzapane”, amely a fenti legendákkal szemben minden bizonnyal keletről érkezett. Rhazes IX. századi perzsa orvos is már írt a mandula és a cukor vegyítésével készülő gyógyszerről, amely később az arab újdonságok szokásos útvonalain ért Európába.
Történt végül is bárhogy, a hangsúly azon van, hogy ez a jeles édesség megérdemli az ünneplést. Ünnepeljük hát.
A marcipán, az marcipán
Ami viszont biztos, hogy a jó minőségű marcipán drága édesség. Hántolt és őrölt mandulából, cukorból vagy mézből, esetleg kukoricaszirupból készül a némi vízzel sziruposra főzött massza, aminek végső markáns ízét a keserű mandula adja. A mandula és a cukor aránya pedig aszerint változik, hogy mire kínálják felhasználni a mandulát. Egy az egyben marcipánfigurák és bonbonok készülnek vele a lehető legtöményebb formában, vagy például sütemény töltelékek, tortabevonók készülnek belőle.
Ahogyan nálunk Magyarországon többféle arányban, mondhatni tisztaságban készített marcipán kapható, úgy Svédországban is. A szinte legerősebb, legtisztább marcipán egyharmad rész porcukorból és kétharmad marcipánból készül. Viszont egy sütemény töltésére, mint például a semla már elég egy ennél lazább marcipán is, amiben egyenló részben, vagy nagyobb részben van cukor, mint mandulaőrlemény. Amit már nem is marcipánnak, hanem mandulamasszának hívnak.
Hazánkban a leggyakrabban Szamosi marcipán-t használunk sütemények töltésénél, hatvanhárom deka mandula és harminchét deka cukor alapanyagból készül.
A svédeket is rabul ejtette
Marcipánhoz hasonló édességet érhetünk el a barack magjából, a pisztáciából, a dióból, a mogyoróból és még a kókuszból is. Illetve tortabevonásra helyettesíthetik marcipánt a vízből és cukorból (és nővényi zselatinból) készülő fondanttal.
A marcipán számos svéd desszert és sütemény elengedhetetlen összetevője. Az említett hercegnőtorta mellett a „lussebullar” nevű, sáfrányos cipókban is gyakran megtalálható. A karácsonyi időszakban a „julgodis” (karácsonyi édességek) részeként is sok marcipános bonbon, aprósütemény kapható. A legismertebbek:
