Szent Iván-éj a svédeknek igazi ünnep. Napokig készülnek rá. Sütnek-főznek, nyárfát állítanak és virágkoszorúkat fonnak, hogy élvezzék az év leghosszabb napját.
A Midsommar vagyis a Szent Iván-éjjelét Svédországban mindig június 19. és 25. közöttre eső pénteken ünneplik, idén ez pont június 25-re esik. Erre az alkalomra a svédek mindig nagyon készülnek.
Olyannyira, hogy az éves szabadságukat is úgy intézik: lehetőleg most kezdődjön a nyaralásuk, vagy legalábbis az éves szabadságuk idejére essen ez a nap. Nem piros napos ünnep, de tulajdonképpen ahol csak tehetik Midsommar napján nem dolgoznak- annyira, hogy mondhatni, szinte megáll náluk az élet.
Illetve egészen pontosan: ünnepelnek.
Napsütés, fény
Az északi országban az év nagyobb részében sötét van, hűvös és hideg. Nyáron ugyan később sötétedik, és hamarább világosodik, mint nálunk, de ez még mindig édeskevés számukra a napfényből. Így nem is csoda, hogy mennyire fontos számukra a Midsommar napja, amikor a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éjszaka az évben.
Aki csak teheti ilyenkor elhagyja a várost, igyekszik kiszabadulni a négy fal közül, és a zöldben, a természet lágy ölén lenni. A svédek a nyaralójukba, vidéki rokonaikhoz, barátaikhoz utaznak. Ilyenkor a nagyvárosokból kifelé vezető utakon olyan dugók szoktak lenni, mint amilyen nálunk, amikor beszorul a Budapestről a Balaton felé vezető autópálya a péntek délutáni-esti órákban nyaranta.
Virág mindenhol
A hagyományok szerint a lányok ilyenkor a szabadban virágot szednek, hogy a hajukba koszorút fonjanak. Akár már kora reggel elmennek gyűjteni, a csokorba szedett zöldeket pedig a hűtőben tárolják felhasználásig. A férfiak hatalmas nyárfát állítanak, hasonlót a mi májusfánkhoz. Friss virágokkal, borostyánnal és nyírfalevelekkel borítják be. A virágok az ünneplésben jelentős szerepet játszanak, a virágkoszorút nemtől és életkortól függetlenül viselik ezen a napon.
Az ünnep része maga már az előkészület is. Ami már egész héten tart. Megrendelik, beszerzik a finom falatokat, felállítják a kerti bútorokat, előkészítik a grillezés-sütés-főzés helyét. Lehetőleg mindent közel helyeznek el a felállított Midsommar-fához. Amivel több helyen is találkozunk miniben: a szendvicsekbe, a tortaszeletekbe és az italokba állítva, szúrva. Visszaköszön a szalvétákon, a terítőn vagy éppen a grillkesztyű grafikáján.
Hering és újburgonya
A tipikus Szent Iván-éji menü része a különféle savanyított -pácolt hering, a grillezett lazac vagy sertésborda és a kapros-főtt újkrumpli. Desszertként gyümölcsökkel rakott csúsztatott palacsinta vagy habcsókos-tejszínhabos epres torta van tálalva. Hagyományos kíséret mindehhez a behűtött sör és a különféle fűszerezésű snapszok. A svédek szeretnek inni. A gyerekek bodzaszörppel vagy limonádéval koccintanak.
Midsommaron a különféle tradicionális közösségekben a hagyomány szerint virágkoszorúkkal a fejükön körbeállják a nyárfát, és egymás kezét fogva énekelnek, játszanak és zenélnek az emberek.
A svédek ezt az ünnepet szívesen megosztják a tágabb rokonsággal és a barátaikkal is. Nem ritka, hogy Midsommar idején többgenerációs családi, és baráti körben vannak. Beszélgetnek, társasjátékoznak, grilleznek, egymás jelenlétének örülnek. A svédek az év többi napján viszont kevésbé nyitottak egymás felé.
Midsommar, a varázslatos éjszaka
Az ünnepet a varázslatok idejének is tekintik, amikor a természetnek különleges erőt tulajdonítanak: úgy tartják például, hogy az ilyenkor betakarított gyógynövények intenzívebben hatnak a máskor szedetteknél. A legenda szerint Szent Iván éjjelén résen jó annak lennie, akire még várat a szerelem, mert ha szeretné tudni, ki lesz a kedvese, azon az éjjelen arról a személyről álmodhat, akit neki szánt a sors. Mindössze annyit kell tennie a szerelemre várónak – bár nincsen rá garancia –, hogy hét különböző mezei virágot rak a vánkosa alá.
Este, a tengerpartokon és tópartokon máglyát gyújtanak a rossz szellemek, a boszorkányok és a sötét elűzése céljából.
