A svédek természetszeretete és -tisztelete jóval több, mint sétálni a közeli parkban, vagy virágot ültetni a kertben. A rendezett és megfelelően megtervezett élet és a funkcionálisan berendezett otthon aligha lehetne lagom a friss levegő és a kint lét öröme nélkül. A természet elszakíthatatlanul kapcsolódik ahhoz, hogy mind szellemileg, mind fizikailag hogyan érezzük magunkat. A svédek tényleg átölelik a természetet.
Allemansträtten – jog a természethez
A minap Ausztriában jártam a kisfiammal, ahol sétálás közben kiszúrtam a szántóföld szélén elhagyatott cseresznyefát, az eisenbergi kilátó alatti szülőlankán pedig megláttam a vadon termő szamócát. Megszokott svéd természetjáróként pedig akaratlanul is nyúltam a gyümölcsökért. A szabad természetjárás joga sajátosan svéd fogalom, feltehetően nem igazán terjedt el a világban. Feltehetőleg, mert Svédország határain túl senki nem érti azt a legalább középkorig visszanyúló népszokást, amit az 1940-es évek óta a svéd hatóság is elismer: az ember engedély nélkül csak úgy becaplathat valaki másnak a földjére – magánterületére, ahol tüzet rakhat, átkerékpározhat rajta, sőt még ott is éjszakázhat. Abszurd, de így van.
A svéd lagom-mentalitás a tapintatra épít, a svéd előzékeny az embertársaival, azokkal is, akik átvágnak a földjén, de az idegen is lojális a föld tulajdonosával: a szabad természetjárás joga nem terjed ki arra a területre, ami látszik a lakóházból, vagyis nem ver sátrat a kertben a tulajdonos háza közvetlen közelében. De az erdőkben, réteken, mezőkön fellelhető vadon termő ehető növényeket pedig gond nélkül begyűjtheti, sőt!
Ennek a lagom törvénynek fő szabálya az, hogy Ne zavard meg, és ne pusztítsd el!
Az erdő aranya
A svéd környezet szélsőségekkel teli: a tél kopár, sötét, nyirkos és hideg, a nyár ezzel szemben virágzó, színes és fénnyel teli. A környezet adta nehézségek formálták a svédeket, akiknek nem volt más választásuk, mint alkalmazkodni a körülöttük lévő világhoz; a természet határozta meg a viselkedésüket. Még ma is tisztelik a telet, pedig már van fűtés és világítás az otthonaikban.
A svéd lelkülethez nagyon is hozzátartozik a külvilág. Nyáron a városlakók kiszöknek a nyári lakokba, hétvégi házakba, amelyek többnyire a nagyvárosoktól messze, tóparton vagy az erdő közepén helyezkednek el – a nyári mindennapokon pedig a leglényegesebb szükségleteikre szorítkoznak csak a svédek.
A vadon termő ehető bogyós gyümölcsök, gombák, virágok szedése gyakorlatilag nemzeti időtöltés. Nyáron bőségesen elérhető a szamóca, az áfonya vagy éppen a rókagomba, amit úgy hívnak skogsguld, vagyis az erdő aranya. Annyi gyűjtenek csak be belőle, ami egy uzsonnára, vacsorára vagy reggelire elég.
Gyönyörű környezet
Astrid Lindgren svéd írónő leginkább gyerekkönyveiről ismert. Minden idők egyik legtöbbet fordított írója a világon. Pippi az egyik leghíresebb karaktere.
Az írónő így fogalmazott: Ha valaki megkérdezné, mire emlékszem a gyerekkoromból, elsőre nem az emberek jutnak az eszembe, hanem az a gyönyörű környezet, amely olyan intenzitással vett örül, hogy felnőttként szinte alig érthető. Vadon termő eper a sziklák között; kék tavaszi virágok szőnyege; kankalinnal teli rétek,; helyek, hol áfonyát lehet találni; erdő, ahol a mohában kecses, rózsaszín virágok nyílnak; Näs környéki kunyhók, ahol minden kis ösvényt és minden apró követ ismertünk; a fákkal szegélyezett patak vízililiomokkal, árkokkal, vízfolyásokkal – ezekre inkább emlékszem, mint az emberekre.
Öleld át a természetet!
A lagom és a mys után egy újabb lefordíthatatlan svéd kifejezéssel ismertetném meg a magazin olvasóját. A filuftsliv a kinti élet ősi skandináv filozófiája.
A házon kívül, a természetben végzett szabadidős, rekreációs tevékenységre utal: erdőben töltött idő, madárfigyelés, tájfestés, vadon termő élelmiszerek gyűjtése, ahogy valamilyen sporttevékenység is, de még a vadkempingezés is.
A szabadég alatti időtöltésben pedig semmi különleges nincs, csupán a lagom életérzésről, miszerint öleld át a természetet! Amivel digitális detoxot tarthatunk, lekapcsolódhatunk az internetről, a tévéről, a mobiltelefonunkról, hogy csak önmagunkkal és a természettel legyünk.
Fotók: Ann-Sofi Rosenkvist/imagebank.sweden.se és Alexander Hall/imagebank.sweden.se
Forrás: Linnea Dunne: Lagom, a svéd életstílus, amely kiegyensúlyozottá tesz Kossuth Kiadó 2017; Göran Everdahl: Lagom, miért olyan elégedettek a s védek? Jaffa 2018; Anna Brones: Lagom, a Boldogság svéd titka Bookline
