Svédország egyelőre még csak egy beteljesületlen állomás az utazási bakancslistámon. Mindig is érdekelt az ország, mint utazási célpont. Milyen lehet az én Svédországom? Hova szeretnék leginkább elutazni? Ezeket nagyjából már tudom. De hogy mikor? Egyelőre marad az álmodozás. De azt kijelenthetem, hogy reszkess, Svédország, mert egyszer még úgyis megnézlek magamnak.
Svédország egy olyan ország, amelyet egyszer mindenképpen látni kell. Legalábbis szerintem. Jó kis utazási célpont lehet. Úgy képzelem el, hogy a svéd emberek elfogadók, sokszínűek, érdekesek, érdeklődők, és már ez különösen tetszik.
Az országot tényleg zöldnek képzelem el – a szó többféle értelmével együtt –, sokféle természeti képződménnyel, fákkal, sziklákkal, különféle növényekkel. Bárhova menjen ez ember, ott van víz. A tenger szinte körülöleli, tehát ez adott. Az ország belsejében pedig ott vannak a tavak.
Tudom, hogy Finnországot szokás az ezer tó országának nevezni, azért Svédország sem szűkölködik tavakban. Az országban több mint 97 500 olyan tó van, amelynek felülete nagyobb 8 100 négyzetméternél.
Indul a svéd túra: keljünk át a hídon!
Már gyerekkoromban is érdekelt az ország. Akkor még csak Nils Holgersson-nal és a vadludakkal együtt csodálkozhattam rá, hogy mennyire sokszínű hely lehet. Mondhatom úgyis, hogy feltette az i-re a pontot, amikor kiderült, egy kicsit én is svéd vagyok. Ez adott még egy plusz értelmet az utazásnak.
Az ősei országára mégis csak máshogyan tekint az ember. Az utazás egyelőre még nem történt meg, de utazási terveim már vannak. Mit néznék meg, hová szeretnék mindenképpen eljutni? Ezt már tudom. Milyen lehet az én Svédországom?
Kezdjük a legelején. Mármint szó szerint. Az ország legelején. A csúcsánál. A svédül Öresund híd, dánul Øresund híd Koppenhágát és Malmö-t köti össze.Tehát Dániát és Svédországot. Maga a híd a két ország közötti távolság körülbelül felét teszi ki, 7845 méteres hosszúságával ez Európa második leghosszabb közúti-vasúti hídja. Elég menő, szerintem.
Az építmény monumentalitása is tetszetős, de hogy országokat, gyakorlatilag földrészeket köt össze valóban, ez egészen rendkívüli. Szeretnék rajta átutazni egyik országból a másikba.
Az Öresund híd,
egy mesterséges szigetre épített
víz alatti alagútba torkollik
Malmö, a legközelebbi nagyváros
S ha már átértünk az Öresundon Koppenhágából Malmöbe, ezt a várost szerintem látni kell. Malmö-t az is vonzóvá teszi, hogy ez a legdélibb svéd nagyváros. Európához ez a város található a legközelebb. Ha nem a hídon át utazunk, akkor repülővel is könnyedén, és olcsón megközelíthető.
A látnivalók sokasága végtelen. Az óvárosban ott a Stortoget, az 1536-ban épült városháza, amely Skandinávia legnagyobb városházája. Szintén reneszánsz épület a 14. századból a Szent Péter templom. De megnézném a jellegzetes, kicsike, színes házakat a Gamla Vaster-en. Ellátogatnék a Folkets Parkba, ami gyakorlatilag egy vidámpark. Kedvelem a várakat és a kastélyokat. A Malmöhus kastélyt nem hagynám ki.
IKEA Múzeum Älmhultban – nem csak rajongóknak
Ha Svédországról van szó, szinte mindenki rávágja, hogy IKEA. A nevezetes bútoráruházat világszerte Svédországgal azonosítják, így nem meglepő, hogy létrehozták az IKEA Múzeumot, mégpedig Malmö-től 140 kilométerre, Älmhultban.
Érdekesen hangzik, hogy a múzeumot a legelső, 1950-es években épült áruházban alakították ki, ahol például megismerhetjük az IKEA-sztorit, a kezdetektől addig, hogy hogyan tette a cég a skandináv fenyőt világszerte népszerűvé. Az IKEA Múzeum 2016 júniusában nyílt meg, a külsejének nagy részét Claes Knutson helyi építész eredeti tervei szerint állították helyre.
Az IKEA rajongóknak azért is kihagyhatatlan, mert a múzeum shopjában több olyan termék kapható, amely sehol máshol a világban.
Göteborg-i strand és macskakövek
Göteborg nincs is olyan messze Malmö-től, csak 270 kilométer. Ez svéd mércével mérve igazán semmiség, ha távolságról van szó. Tehát a svéd túra következő állomása Göteborg. Ez a város hihetetlen gyorsan fejlődik, miközben élhető hely – legalábbis így mondják azok, akik ott élnek.
Például Mochnács Andrea, aki fotósként svéd hangulatú képeivel mutatja meg a várost és tágabb környezetét. Tőle is tudom, hogy a város környékén számtalan említésre méltó látnivaló akad. Mochnács Andreáról ITT olvashat.
A víz közelsége, a tenger mindig is vonzott. Szívesen időznék én is a homokos tengerparton, a Stråvalla strandon. Természetesen ki nem hagynám egy part menti pékségben a hagyományos svéd édességet, a semla-t. De szívesen sétálnék a Haga városrész macskaköves utcáin, a göteborg-i parkokban, a botanikus kertben.
És ha rossz az idő, Göteborgban ott az Universeum, amely egy beltéri kiállítóhely tele érdekességekkel, például egy igazi trópusi őserdővel.
Természetközelben: Vättlefjäll, Bohuslän, Vadstena
Göteborgtól nem messze, északra található a Vättlefjäll, amely egy vadrezervátum. Ezt mindenképpen megnézném, ha már erre járok. A Vättlefjäll egy olyan természetvédelmi terület, amely a természet lápok, a hanga-lápok, a lomb- és tűlevelű erdők gazdag választékát kínálja. Úgy képzelem el, hogy ez nagyon svéd, és nagyon természetközeli, nagyon zöld. Szerintem tetszene.
A Bohuslän tartomány is közel van Göteborghoz, de már egy másik megyéhez tartozik. Sokak szerint Svédország egyik legszebb része, amit el is tudok képzelni. Mocsaras, óriási gránit sziklákból álló part melletti szigetvilág több mint 3000 kis szikla szigettel, színes házakkal, strandokkal. Napsütés, tenger. Ennél többre nincs is szükség. Ide mindenképpen ellátogatnék, ha már Svédországban járok.
Vadstena vára a Vättern-tó partján már belső Svédországban található, Stockholm felé. A vár egykor királyi kastély volt, 1545-ben erődként építette I. Gusztáv király, hogy megvédje a fővárost a dél felől közeledő ellenségtől. A vár jó állapotban megmaradt, az ország egyik legnagyobb tava mellett található, ezért ígéretes úti cél az egyelőre képzeletbeli svéd túra listámon.
Stockholm, ahol csak jól érezném magam
Vadstena-tól már csak 240 kilométer Stockholm. A svéd főváros természetesen kihagyhatatlan program egy svéd túra alkalmával. Jó tudni néhány fontos mérföldkövet a városról. Például, hogy nem tartozik a régebbi európai fővárosok közé, első írásos említése 1252-ből származik, amikor egy fontos vasérc-kereskedelmi helységként említik. 1388-ban kapott városi rangot, 1419-ben lett az ország fővárosa.
Az Óváros (Gamla Stan) Európa egyik legnagyobb és legjobb állapotban megőrzött történelmi belvárosa. Olyan, akár egy élő, szabadtéri múzeum, ahol egymást érik a látnivalók. Különösen tetszett, amikor először olvastam róla, hogy a világ legrégibb étkezdéje, a Den gyldene freden is itt található.
A kastélyok és várak kedvelőiként természetesen megnézném a Királyi Palotát, amely 600 szobájával Európa legnagyobb palotája. Egy másik palotát is találunk itt, a királyi család magánrezidenciáját, és tényleges lakhelyét, a Drottningholm-palotát.
A városban barangoláson kívül azért mégis leginkább a kulináris élvezetekre helyezném a hangsúlyt. Biztosan sok időt töltenék kávézókban és éttermekben, és csak úgy jól érezném magam azzal, akivel ott vagyok.
Jokkmokk: nem csak egy étkezőasztal
Ha már szó volt az IKEA-ról; mindig is csodálattal bogarásztam a termékek nevét. Hogy még egy kiskanalat és egy csomag ceruzát is elneveznek, sokszor számunkra kimondhatatlan néven. Több terméket például egy-egy svéd községről neveztek el.
Ilyen a mókásan hangzó Jokkmokk is, az egyszerű fenyő asztal négy székkel, amely egyben egy észak-svéd városka is már a sarkkörön túl. S nem mellesleg a számi kultúra központja. Tudom, ha egy település a sarkkörön is túl található, ott bizony hideg lehet. És azért ez egy elég nagy ugrás lenne Stockholmból, több, mit ezer kilométer az út. De amióta tudom, hogy Jokkmokk egy község, azóta foglalkoztat a gondolat, el kellene oda utazni.
Ha már tervezgetek, miért ne lehetne a svéd túra egyik állomása Jokkmokk? Az jó hír, hogy vonat is jár arra. Még látnivaló is akad, tehát biztos, hogy nem csak céltalanul utaznék el oda. Februárban rendezik meg a számik több száz éve hagyományos kézműves vásárát, ahol szinte minden a rénszarvasokról szól.
Kiruna, az északi fény városa
Innen pedig már tényleg csak egy ugrás Kiruna, a legészakibb svéd település. Ahol a legmelegebb hónap a július, de az átlaghőmérséklet maximuma ilyenkor is 17,9 fok, az átlaghőmérséklet pedig 12 fok. Áprilisban és októberben is átlagosan mínusz 5-6 fokot mutat a hőmérő. Télen pedig mínusz tíz alá megy a hőmérséklet. Ennek ellenére szívesen elutaznék ide. Kedvelem a szélsőségeket.
Kiruna egyébként valóban nagyon északon található, Stockholmtól még 1200 kilométerre. Ez legalább 15 óra autóút, de vasúton is megközelíthető. A város a északi sarkkörtől 145 km-re északra fekszik, így nyáron nagyjából július 15-ig nem nyugszik le a nap. Még egy ilyen világvége kisváros is tele van érdekességekkel.
A várost érinti a Struve földmérő vonal, amely a világörökség része. Ez az Abisko Nemzeti Park kapuja is, amely arról nevezetes, hogy az év szinte minden tiszta éjszakáján látható az északi fény. Igazán különlegesen hangzik. A svéd túra igazán méltó lezárása lenne látni mindezt.
Forrás: ITT és ITT és ITT és ITT és ITT és ITT és ITT és ITT és ITT
