Svédországban piros napos ünnep a Vízkereszt, a svédek komolyan veszik (vagy nem), hogy a karácsony január hatodikáig tart, amit a tizenharmadik ünnepnek neveznek. Ahogyan azt is, hogy Knut napján szedjék le a karácsonyi díszeket. Vízkeresztkor pedig nem a három napkeleti bölcset, se nem Jézus megkeresztelését, nem is a kánai menyegzőn véghez vitt csodát, hanem a karácsony végét, illetve a fény megjelenését ünneplik. Mivel? Süteménnyel.
Vízkereszt, vagyis január hatodika, a tizenharmadik nap karácsony után – azaz ez a karácsonyi ünnep 13-ik és egyben utolsó napja – legalábbis így volt a 17. század végéig. Vagyis az ünnepi díszek leszedése, a karácsonyfa lebontása erre a napra esik, ahogyan elvileg nálunk, úgy Svédországban is. És ahogyan nálunk beindul a fánkszezon, úgy Svédországban a Semla (ejtsd: szemlá) szezon.
Ugyanakkor Svédországban a 17. század vége óta van az a hagyomány is, hogy Knut napján, január 13-án szedik le a karácsonyfát. A középkorban január 7-e volt karácsony utolsó napja. A karácsony csak vízkeresztig tartott, és így január 7-én ért véget. Ez még mindig így van a nyugati kereszténység nagy részén, és valójában csak Svédországban, Finnországban és Norvégia egyes részein tart a karácsony Knut névnapjáig – január 13-ig.
Vízkereszt Svédországban
A vízkeresztről a svédek is tudják, hogy az a napkeleti bölcsekről (és korábban, a karácsony ünnepének kialakulása előtt még Jézus születéséről szólt); hogy ünnepe Jézus megkeresztelkedésének a Jordán folyóban; és Jézus első csodája, a víz borrá változtatása a Kánai menyegzőn, de a svédek mégis mást ünnepelnek január hatodikán.
Vízkereszt napja Svédországban a karácsony utáni tizenharmadik napról szól, ami a karácsony végét jelenti. Illetve, egy pogány szokás szerint a fény várható visszatérését ünneplik. A fény pedig mindennél fontosabb a svédek számára.
A fényt pedig a semla-val ünneplik. A semla-val ami hagyománysoan a Fettisdagen – vagyis a húshagyókedd süteménye, a nagyböjt kezdete előtt. Azonban mert a semla-t annyira szeretik, ma már januártól márciusig fogyasztják Svédországban. Sőt, vannak helyek, ahol egész évben kapható.
Hamarosan visszatér a fény
A sarkkörön túl, az északi határnál még vízkeresztkor sem kel fel teljesen a nap, de van valami mágikus minden évben abban, amikor két hónapnyi sötétség után megjelenik egy vékony fénysugár, amit a napról napra magasabbra emelkedő nap nyújt a feketébe burkolózó táj fölé. Persze nagyon magasra sosem emelkedik télen, alig a látóhatár fölé, viszont annál hosszabb utat tesz meg minden nap, míg a nyári időszakban aztán le se megy, csak körbevándorol a horizont fölött. Márpedig azt, hogy a fény hamarosan megjelenik, azt a téli sötétségbe élők úgy érzik, ünnepelni kell. Nem csoda, Svédországban még sötétebb és még hosszabb a tél, mint nálunk, így mondhatni, talán még inkább várják a tavaszt, mint mi.
Vízkeresztkor a svédek lebontják a karácsonyfát, és ezt is egy kis ünnepséggel teszik. Ilyenkor a szülők megkérik a gyerekeket, hogy segítenek leszedni a díszeket, akik cserébe kis ajándékokat kapnak. Ilyenkor összeszedek minden karácsonyi díszt, leveszik a piros abroszt és a piros függönyöket, elteszik a karácsonyi kecskéket, amelyeket Luca napján, az ünnep kezdetekor tettek ki. Az ablakban világító csillagok, lámpák, fények viszont még a tavasz kezdetéig maradnak.
Lebontják a köztereken felállított karácsonyfákat, karácsonyi kecskéket és más díszeket. Átveszi a karácsony helyét a tavasz várása és a semla.
Semla, vagy amit akartok
A Semla az év várt cukrászati eseménye: a tejszínes, mandulakrémes süteményt leggyakrabban csak „Semlor” néven említik (a „Semla” többes száma). Svédország déli részein Fastlagsbullarnak (a Fastlagsbulle többes számban) is nevezik. És hogy még jobban megzavarjuk az olvasóinkat, van egy másik neve is az egy tál forró tejben felszolgált semlának, ez pedig a Hetvägg.
A hagyomány szerint zsemléknek vagy buciknak sütött kelt tészta tetejét vágják le a svédek (kalapnak), hogy a vágáson át kiszedjék a tészta belsejét, amit mandulamasszával kevernek és töltenek vissza a bucikba, hogy utána édes keményre vert tejszínnel fedjék be, amit végül a levágott bucikalappal fednek be. De ma már számtalan módon kísérleteznek a semla-val. Leginkább a töltelékkel és a krémmel , de magával a tésztaformákkal is. Van epres, csokoládés vagy éppen nutellás habbal fedett semla, ahogyan wrap, hotdog, bagel, tortilla, cupcakes és torta is készül semla-s.
Forrás: ITT
Fotó: Ylvas Bakversktad
