A svéd Lagom életfilozófia tulajdonképpen nem más, mint nagyanyáink, dédanyáink mértékletessége és szűkössége, vagyis a kevéske beosztása. Amikor nem volt miből enni, főzni, öltözködni, mosakodni, fűteni – egyszóval élni. Akkor, amikor még egyszerűbb körülmények közt, szegényebben éltek az emberek. De nem biztos, hogy boldogtalanabbul. Az egyhetes iskolai sportszünet is a spórolásból indult ki. Ma már elengedhetetlen része az egészséges életmódnak.

A Lagom Neked Magazin oldala természetesen nem azért indult, hogy hirdesse a nélkülözést. Attól sem tekinthetünk el, hogy magyarként mégis jobban, csillogóbbnak hangzik az, hogy valami Lagom, azaz se nem sok, se nem kevés, hanem pont annyi amennyi kell, mintha azzal a kifejezéssel élnénk, hogy spórolni kell. Márpedig a svédek életfilozófiája nem a dőzsölésből indult ki, hanem ellenkezőleg a szűkösségből. Ezt az állapotot pedig most a világon mindenhol ismerik, mindannyiunknak jobban oda kell figyelnünk arra, hogy ne pazaroljunk, beosztással éljünk. Hiszen vigyáznunk kell a környezetünkre, a bolygónkra és éppen a pénztárcánkra is.

A mai sportszünet egykoron Svédországban a spórolásból indult. Az iskolákat zárták be, hogy ne kelljen fűteni. Helyette a gyerekeket vitték kirándulni a hegyekbe, sportolni a szabadba. A mértékletesség és a sport pedig nem más, mint lagom.

Nincs jobb, a pont jónál

A lagom svédül annyit tesz, pont jó, kellő mértékű. Fontos fogalom. Minden svéd ismeri a már-már parodisztikusan velős mondást: Nincs jobb a pont jónál. Arne Göran Eli Everdahl svéd újságíró és filmkritikus könyvében a Lagom. Miért olyan elégedettek a svédek? olvashatjuk:

A lagom azon néhány svéd szó egyike, amelyeknek nincs pontos megfelelőjük más nyelvekben (az ombudsman egy másik) és általában úgy fordítják hogy „se túl sok se túl kevés”. És ez így helyes is. De a gyakorlatban a lagom majdnem mindig állásfoglalás a mértéktelenség ellen.

Ha „nincs jobb a pont jónál” a gyakorlatban azt jelenti: ELÉG. Elég lesz a bor, nem kell több csillámpor a fenyőre, és ez az autómárka mintha cseppnyivel többet fogyasztana a kelleténél. Nincs jobb a pont jónál. De mindez a másik irányba is működik. A lagom nem azt jelenti hogy egy korty vöröst sem iszunk az ebédhez, hogy egyáltalán nem díszítjük a karácsonyfát, vagy hogy kizárólag biciklivel közlekedünk. Hiszen az is túlzás lenne. Ismét csak: nincs jobb a pont jónál.

Svédországban gyakran kettős módon viszonyulnak a lagomhoz, viccelődnek is Lagomországgal, ahol senki nem mer kilógni a sorból. Ugyanakkor a tudatos mértékletesség, az egyén döntései a saját pályafutásáról, a ruházatáról, az utazásairól, sporttevékenységeiről és táplálkozásáról – az öröm és a szépség kiélvezése anélkül, hogy túl nagy kárt okoznának világnak, ez is a lagom része.

Magunknak és a bolygónak is jót teszünk, ha pont jó mértékben fogyasztunk. A lagom valahogy ésszerű, egyszerre tartós és fenntartható.

Sportlov

A sportlov egy hasonlóan lefordíthatatlan kifejezés, mint a lagom. A legegyszerűbb, ha magyarul sportszünetnek hívjuk. Bár ők egyenesen ünnepként élik meg. Svédországban a sportlov a háborús időszak szénszünetére vezethető vissza, amikor a diákok egyhetes szabadságot kaptak, hogy az iskolák spórolhassanak a fűtésen. Milyen ismerős helyzet, ugye?

A svédországi sportszünetet a Bränslekommissionen – az Üzemanyagbizottság vezetette be 1940-ben, hogy megtakarítsa az iskolák fűtési költségét (akkor általában a feketekőszén és a barnakőszén volt a tűzelőanyag a városokban). Az 1939–1945 -ös háborús éveben a megszorítások azt jelentették, hogy a fűtési költségeket drasztikusan csökkenteni kellett.

Különféle tevékenységeket szerveztek annak érdekében, hogy a gyerekeknek tartalmas foglalkoztatást biztosítsanak. A tevékenységek a szabadtéri életre és különösen a téli sportokra összpontosultak, akár otthoni sportoláson, akár a hegyekbe tett kirándulásokon keresztül. Kezdetben az volt a cél, hogy a nagyvárosi gyerekeknek lehetőségük legyen megtapasztalni a hegyvidéki környezetet.

Mindezt 1950-ben további egészségvédelmi érvekkel is támogatták. A tél végén előforduló fertőzőbetegségek terjedésének veszélye miatt is, a svédek célszerűnek tartották az iskolák rövid időre történő bezárását. A sportlov akkor még inkább csak a városokban volt jellemző, de később vidékre és az egész országra kiterjedt az egyhetes iskolai sportszabadság.

Időjárástól függetlenül a szabadban lenni

A mai gyerekeknek viszont ma már a sportlov csupán egy, a szünetek sokaságában, amiben senki sem írja elő, hogy mivel kell tölteni a szabadidőt. Ám a svédek többsége mégis, tisztelve a hagyományt, és a szabadban töltött idő értékét, ezt a hetet a sípályákon vagy egyszerűen csak a hóban, a szabadban töltik el, illetve napjában több alkalommal is megtöltik a szaunákat.

A sportlov alkalmat ad arra, hogy a svédek – tekintet nélkül az időjárásra- a szabadban legyenek. Ami egybecseng a lagom élettel, mert mint tudjuk a svédektől: Nincs rossz idő, csak rossz öltözet.

A sportlov Svédországban az év 7-10. hete közé esik, a legnépszerűbb sportszüneti hét a nyolcadik hétre esik. Ilyenkor számos település kínál olyan szabadidős sporttevékenységeket is, amelyeknek semmi közük a téli sportokhoz, ilyen például a floorball. Ami pont, hogy nem szabad, hanem zárt térben történik. Viszont Svédország egyik legnagyobb sportja a heti gyakorlók számát tekintve, szabadidős és iskolai tevékenységekkel, klubtevékenységekkel, céges rendezvényekkel, baráti társaságokkal és még sok mással. A magyar floorball sporttal ITT találkozhatunk.

Forrás: Göran Everdahl: Lagom. Miért olyan elégedettek a svédek? Jaffa Kiadó 2018, / Linnea Dunne: Lagom. A svéd életstílus, amely kiegyensúlyozottá tesz Kossuth Kiadó 2017 /ITT és ITT
Fotó:  Fredrik Schlyter/imagebank.sweden.se