Bőséges húsvéti menüről a svédek nem beszélhetnek egészen a huszadik századig. Aminek az oka teljesen kézen fekvő, egyszerűen nem volt mit enniük. Fent északon alig terem meg bármi is, azt a keveset, ami meg igen, azt nagyon be kellett osztani. Mára ez már alaposan megváltozott, a pácolt hering mellett, lazacfélék, szárnyasok, báránysült, primőr zöldségek és rengeteg cukorka és finom édesség található a svédek húsvéti asztalán. Persze a lagom jegyében se sok, se kevés.
A húsvéti szokásokról, a tojás szerepéről a Húsvéti boszorkányok a tavaszi télben című írásunkban szóltunk ITT érhető el. Ebből kiderül, hogy a svédek is festenek tojást, és ahogyan nálunk, úgy ott is nemcsak az ünnepi asztal dísze, hanem menüjének része is a festett tojás, vagyis megeszik.
A húsvét szűkössége
Számoljunk utána: Áprilisig az aratástól nyolc hónap, a jávorszarvas-, vagy disznóhús vágása óta pedig 6 hónap telt el, ennyi idő alatt a készletek teljesen megcsappantak. És még meg kellett küzdeni az augusztusi betakarításig hátralévő hosszú idővel. Így a húsvét nem az ünnepről, hanem a Krisztus feltámadásának üzenetére összpontosított Egy kicsit suta módon összehasonlítva ez olyan, mintha egy héttel a fizetés előtt akarnánk egy óriási bulit rendezni.
A húsvét nagy gasztronómiai ünneplése csak az első világháború után kezdett formálódni. Ne feledjük, a svédek semlegességét a II. világháború alatt! A húsvéti étel a 19. században és még korábban csupán a sózott hering vagy lazac volt, amit a hagyomány szerint nagypénteken fogyasztottak.
A polgári otthonokban nem ritkán ribizli- vagy kapribogyómártás volt édes vagy csípős változatban, amihez nem sózott, hanem füstölt lazacot tálaltak. A tenger menti településeken volt füstölt tőkehal és füstölt fehér hal is az ünnepi asztalon.
Värmlandban a 19. században egy különös ételt készítettek húsvétra sózott sertéshasból, amelyet árpadarával töltöttek meg, majd összevarrtak és megfőztek. A szigeteken élők nagypénteken heringpudingot készítettek.
Kilónyi édesség és importált bárányhús
A húsvéti csirkeételek a 19. század végére, a 20. század elejére lett elterjedt, a húsvéti csokoládé és a karamell pedig 20. századi ötlet. A húsvéti édességevés előzménye, hogy még a 19. század előtti időkben, a gyerekek azért festettek képeslapokat, hogy szétoszthassák a tehetősebb szomszédok között azokat, abban a reményben, hogy némi húsvéti édességet kapjanak erőfeszítéseikért.
Később az 1930-as évek után vált virágzó hagyománnyá, hogy keménycukorkával, és édesgyökeret egyenek húsvétkor, de ez csak akkor vált igazán elterjedté, amikor 1984-ben engedélyezték a cukorkák árusítását. Becslések szerint egy átlagos svéd körülbelül egy kiló édességet fogyaszt el a húsvéti hétvégén.
Az, hogy a mai svédek már báránysültet esznek húsvétkor az az import húsnak, illetve a modern állattenyésztésnek és feldolgozásnak köszönhető. A sült mellé elterjedt a zöld spárga is, ami szintén importált, mert Svédországban május végéig nem terem hazai spárga. Az ünnepi asztalon a zöldség csak az uraknak volt korábban elérhető, a 18. században a kastélyok fűtött üvegházaiban termesztett salátahajtások és retekfélék voltak a korai primőrök, de a lakosság számára ez csak a huszadik századra lett elérhető.
A svéd húsvéti menü tradicionális étele a Jansson kísértése
Ahogyan nálunk is megannyi klasszikus húsvéti falat ismert, úgy a svédeknél is. Egyikünk sonkát főz, míg másikunk bárányt. Egyikünknél hidegtál a jellemző, míg másikunknál meleg ételek, vagy éppen mindkettő. A svéd tradicionális húsvéti ételek egyike-másika évről-évre változhat az asztalon, függően attól, hogy mihez van éppen a háziaknak kedvük. A legtöbb helyen előforduló svéd húsvéti falatok között szerepel természetesen a festett főtt tojás, a pácolt hering, a sós szendvicstorta a Smörgåstårta, a füstölt lazac, Janssons frestelse – magyarul Jansson kísértése, ami egy burgonya, hagyma és sprotni (nem szardella) gratint takar, és a sült bárányhús is gyakori.
A finom ételek mellett édességek is tarkítják a húsvéti svédasztalt. Tipikus sütemény húsvétkor a répatorta, a Dammsugare (magyarul Porszívó) az IKEA-ban is kapható puncsrolád, a citromtorta, illetve a Hercegnőtorta málnaváltozata. Na meg a húsvéti boszorkányok gyűjtötte cukorkák is a finom falatokhoz tartoznak. Mindezt a hófehér terítővel borított asztalon. Italuk, a húsvéti must mellett a sör, és a gyerekeknek a bodzaszörp.
Jansson kísértéséről ITT talál receptet.
