A világ egyik leghosszabb sífutóversenye, a Vasaloppet minden március első vasárnapján rajtol, idén 15 800 versenyző indult el a kilencven kilométeres távon Dalarna megyében. Az első befutók 3,5-4 óra alatt teszik meg a távot.
A Vasalopet története a svéd történelem szerves része. A versenyt, a XVI. században uralkodott Gustaf Vasa emlékére indították először 1922-ben el. A korabeli feljegyzések szerint Gustav Eriksson 1521-ben a dán király elől Norvégia felé menekülve megállt Sälenben, majd visszatért Morába, hogy vezesse a megszálló erők elleni felkelést. A síléceknek megtett kalandnak is köszönhető, hogy Gustav Eriksson végül egyesítette a birodalmat, és ő lett Svédország első királya, ismertebb nevén Gustav Vasa.
Vasaloppet több, mint száz éve
Mint minden évben, ma is reggel nyolc órakor indult el a világ egyik leghosszabb sífutóversenye a Vasaloppet. Idén 15 800 versenyző indult, és már most lehet nevezni a jövő évi futamra, ami a 100. lesz a sorban. A svédeknek az egyik bakancslistás programjuk, hogy az életükben legalább egyszer elinduljanak a Vasaloppeten, amin nem csak svédek indulnak, hanem dánok, norvégok, finnek, németek, franciák is – a világ minden tájáról érkeznek lelkes sífutók.
Az élvonal mintegy 3,5-4 óra alatt jut célba, és teljesítik a kilencven kilométeres távot. És van aki, csak késő éjszaka jut célba. Kellemes idő jutott idén a versenyzőknek, mínusz öt fokot mértek, amikor elindult a tömeg. Közvetlenül a rajt előtt azonban jött egy enyhe hófúvás, fent a lápokon pedig körülbelül fél centiméteres hó esett a pályán – lehet olvasni a Vasaloppet honlapján. Márpedig, ha a a helyiek állítják, hogy az idő lagom, akkor az bizony úgy is van!
1922. február 10-én Anders Pers újságíró volt az, aki felvetette egy cikkében a Vasa-futás ötletét. 136 sífutó jelezte akkor, hogy indulna a versenyen. Még abban az évben, március 19-én 119-en neki is vágtak a távnak, amelyet a leggyorsabb sífutó 7 óra 32 perc 49 másodperc alatt teljesített. Az első verseny 119 résztvevőjével szemben manapság évente 15 500 indulója van a versenynek.
A hosszú távú verseny köré egyéb versenyekkel egy hetes síünnepet szerveznek, amelynek 2009-ben összesen 48 000 résztvevője volt, különböző korosztályok számára rövidebb távú versenyekkel, 90 km-en öt fős váltófutással, fél-Vasa futással, illetve a nyitott pálya versennyel, amikor a teljes táv szabadon (de mérten és regisztráltan) teljesíthető. Van kizárólag nőknek is szóló külön verseny, ami 30 kilométeres.
Nyáron kerékpáros versenyen teljesíthető azonos útvonalon a versenytáv. Az egyik személyes kedvencem, a Veterán klub: amibe azok tartozhatnak, akik legalább 30 alkalommal teljesítették a versenyt. Vannak olyan tagok, akik több mint 50 versenyt teljesítettek.
A célban a győztest Mora legszebb hajadonja fogadja. Mora legszebb hajadonának lenni is megtiszteltetés, a választásuk is külön nevezetes program a teleülésen.
A részvétel a fontos
Valóban a Vasaloppet több, mint egy verseny. Maga az élő történelem, amiből nem szeretnének kimaradni a svédek, akkor sem, ha nem tudnak végig sífutni a kilencven kilométeres pályán, ami Mora és §älen települések között tart. A részvétel a fontos, nem a győzelem. Hiszen elindulni is már siker!
idén, 2023 március 5-én tíz norvég férfigyőzelem után ismét svéd győzelem született: Emil Persson nyerte a sprintet, a norvég Andreas Nygaard és Kasper Stadaas előtt. A női osztályban norvég győzelem született, Emilie Fleten lett a győztes a Ski Classics versenyen.
Magyarok is részt szoktak venni a Vasaloppet versenyen, a leggyorsabbak között szerepelt eddig a Wikipedia szerint: Tagscherer Zoltán, aki 5 óra 12 perc alatt tette meg a kilencven kilométert sífutásban, illetve Cseke Csaba aki 5:23′ Dosek Ágoston 5:31; Polgár Pál 6:06 perc alatt. A női versenyzők között említhetjük Viczián Verát, aki 7 óra 51 perc alatt, és Marosffy Orsolyát aki 7 óra 35 perc alatt ment végig.
Forrás: Itt és Itt és Itt
Címlapfotó: Bildbyrån
