A fagyöngy alatti csókot éppen annyira nevezhetnénk svéd, mint angol szokásnak, amennyiben ismerjük a skandináv mitológiában a béke istenének Baldurnak a történetét. A fehér ragacsos bogyók gyakori motívumai a karácsonyi képeslapoknak és más dísztárgyaknak a piros magyal mellett. Svédországban védett növény a fehér fagyöngy. Így náluk többnyire a Franciaországból hozatott változat képezi a karácsonyi díszt.
A latinul Viscum albus névre hallgató fagyöngyöt számos országban szokás karácsonykor díszítésként az ajtófélfáról, a plafonról vagy lámpáról lelógatni, asztalra rakni vagy az ablakra akasztani. Ennek hagyománya az egyik elképzelés szerint azóta ismert, hogy Charles Dickens megemlíti ezt a hagyományt az 1843-ban megjelent Karácsonyi Ének című regényében a sült pulyka mellett. Ám a fagyöngy alatti csók hiedelme nemcsak Dickens regényében, hanem a skandináv mitológiában is utolérhető.
Egy másik elképzelés szerint a növénynek varázslatos erőt tulajdonítani már az ősi druidák idejére vissza. Erről például az Idősebb Plinius római történész (23–79 körül) írásaiból is értesülhettünk, amiből kiderül, hogyan szedték le a kelta druidák a fehér bogyókat a tölgyekről. Plinius tudta, hogy a fagyöngy fehér bogyói nagy mennyiségben mérgezőek, de lenyűgözte a druidák hite a növény gyógyító tulajdonságaiban. Amikor a druidák leszedték a fagyöngyöt, fehér kendőt terítettek a fa alá, hogy a növény ne veszítse el erejét, ha földet ér. Utána a fagyöngyöt különleges áldozatra használták fel, és otthonaik ajtajába akasztották fel, ahol részben a termékenység szimbóluma volt, részben úgy vélték megvédi az otthonukat a gonosz erőktől.

A druidák számára a fagyöngy a gyógyítással, a termékenységgel és a védelemmel társult. A fagyöngy alatti csókolózás szokása azonban csak később alakult ki. © SF Ravenet / F. Hayma / Wellcome kollekció
Isteni tévedés: a jelentéktelen fagyöngy
A fagyöngy és a csók közötti kapcsolattal a skandináv mitológiában is találkozhatunk: Baldur a béke istene, egy alkalommal figyelmeztetést kapott, hogy vigyázzon, mert az életére törnek. Frigg, Baldur anyja, minden élőlénnyel megígértette, hogy nem bántja a fiát, ám a jelentéktelen külsejű fagyöngy elkerülte figyelmét. Így egy álnok cselszövő, fagyöngyből készített nyíllal ölte meg Baldurt. De a jóságos Frigg, a szeretet istennője mégsem akarta bántani a fagyöngyöt, sőt a szeretet jelképévé tette. Az egyik változat szerint azt kérte az emberektől, hogy akik megállnak egy fagyöngy ellepte fa alatt, csókolják meg egymást a szeretet és megbocsátás jeléül. Egy másik változat szerint pedig Baldur halála után az emberek állapodtam meg abban, hogy onnantól kezdve a fagyöngy inkább szerelmet hozzon, mint halált a világnak, és két ember, aki elhalad a fagyöngy alatt, csókot váltson Baldur emlékére. Mások hozzáteszik, hogy a könnyek, amelyeket Frigga ejtett a megölt fia felett, fagyönggyé változott.
A korai keresztények között is élt egy legenda, mely szerint a fagyöngy eredetileg egy sudár törzsű, magasra nővő fa lett volna. Krisztus keresztjét is törzséből ácsolták. Ezért Isten megbüntette a fát, elvette a törzsét, és élősködésre kárhoztatta.
Ami különösképpen azért is izgalmas hiedelem, mert a fakínfélék családjába tartozó fehér bogyó egy félélősködő, kétlaki, gömb alakú cserje táplálékát a fákról, Svédországban általában hársról vagy juharról veszi fel. A fák kérgeiből szívja el a számára szükséges tápanyagokat. Hazánkban az alma-, fenyő-, tölgy- vagy nyárfákon is megtelepedhet a fagyöngy.
Ugyanakkor a ragadós bogyókból régebben ragasztót készítettek, vagyis gondolhatunk arra is, hogy a szerelmeseket tényleg összeragasztja a fagyöngy alatt lopott csók. Ami nem is áll messze a fagyöngy görög nevétől: Phoradendron, ami magyarul tolvajt jelent.

Helen Stratton rajza a Mítoszok könyvében Balder halálával a fagyönggyel (1915)
A fagyöngy gyógyhatásai
A fagyöngynek rendkívül széles körű a felhasználása, olvashatjuk a hazánkban jól ismert füvesember Gyuri bácsi honlapján. Leginkább vértolulásra, magas vérnyomásra, érelmeszesedésre és szívritmus-szabályozásra ajánlja. Az erek áteresztő képességét javítja, ezáltal jó szédülésre, fülzúgásra, visszérre, javítja a koncentrációs képességet. Vízhajtó hatása is van. Mindenféle seb-, méh-, tüdő- és orrvérzést csillapít. Köhögésre, szamárköhögésre, asztmatikus és egyéb görcsökre jó.
Nyugtató hatása miatt epilepsziás rohamok megelőzésére, fejfájásra is használjuk. Javítja az immunrendszer működését. A méh izomzatát erősíti, növeli a pete megtapadásának esélyét, a fogamzást. Kismértékben csökkenti a vér cukorszintjét, cukorbetegeknek is ajánlott.
Ugyanakkor a fagyöngyből készült teát és egyéb készítményt terhesség, szoptatás alatt, valamint gyermekeknek 12 éves kor alatt nem ajánlott fogyasztani, használni. Napi egy-két csészével a panaszok megszűnéséig iható. Az adag túllépése károsíthatja a májat.
Fagyöngygömbökkel teli fák
A fagyöngy örökzöld, sűrű, kerek bokorként nő a fák között, leginkább ott, ahol táplálékot kap. Svédországban a fagyöngy főként a Mälardalen-völgyben és Kelet-Smålandban nő. Stockholm közelében, az Eldgarnsö természetvédelmi területen klasszikus fagyöngytelep található. A messziről is jól látható fagyöngygömbökkel tele van a fák teteje.
Svédországban védettnek számít, hazánkban nem. Svédországban nem szabad fagyöngyöt szedni, sem a fagyöngy gazdafája ágát károsítani. Svédországban a karácsonykor kapható fagyöngyöt a legtöbb esetben Franciaországból vásárolják, ahol gaznak számít. A svéd karácsonyi képeslapokon gyakran lehet találkozni a magyal és a fagyöngy motívumokkal.
A svédeknél védett fagyöngy, a szeretet és megbocsátás jelképe. A skandináv mitológia, és a növény gyógyhatásai, mind a csók mellett szólnak.


Forrás: ITT és ITT és ITT és ITT
Fotó: IBL
A cikket eredetileg 2021. december 23-án közöltük. Módosítottuk: 2023.12. 23-án