A rénszarvasok világszerte ismertek, mint a Mikulás képzeletbeli segítői, ám ezek az állatok nagyon is valósak, és nem repkednek az égben, még decemberben sem. Hosszú lábaikról, agancsaikról és félhold alakú patáikról ismerhetők fel.

A népmeséken és ünnepi filmeken kívül viszonylag keveset tudunk a rénszarvasokról. Ami azonban köztudott: bár ezek az állatok a valóságban nem tudnak repülni, képesek úszni, és többek között az ultraibolya fényt is látják. Két változatuk ismert: a tundrai rénszarvasok, amelyek csoportosan, akár félmilliós csapatokban vándorolnak évente több ezer mérföldet, és az erdei rénszarvasok, amelyek egész évben az erdőkben maradnak. Íme 12 lenyűgöző tény, amelyek különlegessé teszik ezeket a fenséges állatokat:

1. A rénszarvas és a karibú nem ugyanaz

Bár a neveket gyakran felcserélhetően használják, szakértők eltérő véleményen vannak arról, hogy a rénszarvas és a karibú ugyanaz-e. A Nature Climate Change-ben publikált genetikai térkép a Rangifer tarandus faj vándorlási mintázatát mutatja az elmúlt 21 000 évben. A térkép szerint a rénszarvas és a karibú különböző állat: az előbbi Észak-Európában és Ázsiában él, az utóbbi Észak-Amerikában, bár szoros rokonok. Don Moore, a Smithsonian Conservation Biology Institute vadbiológusa a rénszarvasokat „többnyire háziasított karibúfajként” írta le.
További érdekesség: bár a rénszarvas és a jávorszarvas rokonok, nem ugyanaz az állat – erről egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

2. A patáik az évszakokkal változnak

Mivel gyakran zord környezetben élnek, a rénszarvasok testén az évszakok változásával sok fizikai átalakulás történik. Télen a talppárnáik összezsugorodnak és megszilárdulnak, így a pata pereme jobban „bevág” a jégbe és a hóba, jobb tapadást biztosítva a járáshoz. Nyáron e párnák szivacsosak lesznek, ami ideálissá teszi a láb mozgását a puha tundrán.

3. A nőstényeknek is van agancsa

A hímek mellett a nőstény rénszarvasok is növesztenek agancsot, ami egyedülálló a több mint 45 szarvasfaj között. A hímek az agancsukat főként a nőstényekért folytatott harcban használják, míg a nőstények a táplálék védelmére. A hímek agancsa akár 127 centiméter hosszú lehet, a nőstényeké pedig kb. 50 centiméter, a San Diego Zoo Wildlife Alliance szerint. A hímek az agancsukat késő ősszel vagy kora télen vedlik le, miután véget ér a párzási időszak, míg a nőstények télen, terhességük alatt megtartják az agancsukat, hogy megvédjék a táplálékukat.

4. A szőrük üreges

Bár az északi környezetben a sűrű bundát tartanánk a legjobb választásnak, a rénszarvasok bundája két rétegből áll: a vastag, gyapjas aljszőrzetből, és a hosszú, csöves felső szőrszálakból. Az üreges szőrök levegőt zárnak magukba, így biztosítanak szigetelést a hidegben, és a bunda fehér színét is ez adja.

5. Nem tudnak repülni, de tudnak úszni

A vízlepergető bunda miatt a rénszarvasok kiváló úszók. Gyakran láthatók a hatalmas Yukon-folyón átkelve a vándorlás közben. Erőteljesen úsznak ezekben a széles, gyors folyókban, és akár háromszor gyorsabban, mint az átlagos ember, legfeljebb 9,6 km/h sebességgel — ami Michael Phelps csúcstempója is egyben. A Nemzeti Park Szolgálat szerint a pár hónapos borjak már képesek úszni egy-másfél mérföldnyi távolságra szigetek között.

6. Egyesek hosszú távot tesznek meg

Nem minden rénszarvas vándorol, de azok, amelyek igen, a leghosszabb szárazföldi vándorlásra képesek. A Scientific Reports-ban publikált tanulmány szerint a rénszarvasok és a szürke farkasok voltak az egyetlen fajok, amelyek meghaladták az 1000 km-t. Az észak-amerikai rénszarvasok átlagosan napi 37 km-t tesznek meg hosszú lábaiknak köszönhetően.

7. Olyan dolgokat látnak, amit az emberek nem

A londoni University College kutatói felfedezték, hogy a rénszarvasok az egyetlen emlősök, amelyek látják az ultraibolya fényt. Míg az emberi szem kb. 400 nanométerig érzékeli a hullámhosszakat, a rénszarvasok akár 320 nanométerig látnak, így az ultraibolya fény segíti őket a táplálék és a ragadozók észlelésében az erős sarki fényben.

9. A borjak foltmentesek

A rénszarvasborjak nem foltosak születésükkor, ami szokatlan a szarvasfélék között. Más szarvasok foltjai a túléléshez alkalmazkodás: segítik a szülőket a borjak megtalálásában, ha elmaradnak, vagy megtörik a mintázatot a ragadozók elől való meneküléskor. A rénszarvasborjak viszont már órákkal születésük után képesek a felnőttekkel együtt futni, így nincs szükségük erre az adaptációra.

10. Szupertejet termelnek

A rénszarvastej a leggazdagabb és legnutritívebb tejek közé tartozik bármely szárazföldi emlős esetében, 22 százalékos zsírtartalommal és 10 százalékos fehérjetartalommal. Összehasonlításképp a tehéntej 3–4 százalékos, az anyatej pedig 3–5 százalékos zsírtartalmú. Naponta azonban csak körülbelül két csészényit adnak a rénszarvasok, és Északi országokban ebből édes sajtot készítenek.

11. Líciummal (moha) táplálkoznak

A zord környezetben a növényevő rénszarvasok élelme nem bőséges. Főként a Cladonia rangiferina, azaz a rénszarvasmoha jelenti étrendjük alapját. Ez a zuzmó rendkívül magas szénhidráttartalmú, és tartalmaz vitaminokat és fehérjét is.

12. A hímeket nem bikának hívják

A rénszarvasokat nem nevezik bikának, nősténynek vagy borjúnak, hanem a szarvasmarhák terminológiáját használják: a hím a bika (vagy bizonyos esetekben a szarvas), a nőstény a tehén, a borjú pedig a calf. Természetesen ez nem egyedülálló a világ állatvilágában — a delfineket is bikának és tehénnek nevezik. A rénszarvascsapatot csordának hívják.

Forrás: ITT

Fotó: Grigorii_Pisotckii (Getty Images)