Friluftsliv – ez a furcsa skandináv kifejezés szó szerint szabadtéri életet jelent. Lényege azonban mélyebb: szándékos kimozdulás a szabadba, hogy a természet segítségével térjünk vissza önmagunkhoz. Akkor is, ha hideg van. A svédeknek számára a friluftsliv télen sem szünetel; nekünk sem szabad lemondanunk róla.

Kétségtelen, hogy a hidegben kényelmesebb az otthon melegében maradni. Sokunk számára a mindennapok kénytelen kintléte – legyen az a munkába járás vagy a bevásárlás – elég okot ad arra, hogy a szabadban töltött időn ne kelljen tovább gondolkodnunk. Ám a svédek számára a téli friluftsliv nem a kényszerű kintlétet jelenti, hanem a szándékos, aktív kapcsolatot a természettel. És ebből télen sem engednek – akkor sem, ha Észak-Svédországban napközben már november végén mínusz 10-13 fok van, miközben nálunk enyhébb a tél.

Miért mozdulnak ki a svédek akkor is, ha hideg van?

Sokan kulturális sajátosságnak tartják, véleményem szerint ez inkább a skandinávokkal együtt született kollektív tudás: a test és a lélek is jobban működik, ha rendszeresen kap az ember egy kis friss levegőt, és érintkezésbe lép a természettel.

A skandinávok szemében a hideg nem akadály, csupán körülmény. Valami, amihez alkalmazkodnak – de nem érzik úgy, hogy muszáj, hiszen számukra ez természetes. Egy gyermekien egyszerű svéd közmondás foglalja ezt össze: „Nincs rossz idő, csak rossz ruha.”

Ez azt jelenti, hogy nem az időjárás határozza meg a napjuk hangulatát, hanem az, ahogyan felkészülnek rá. A svéd influenszer, Jonna Jinton például már a tó jegesedésének első jeleinél kimegy, hogy felfedezze a változó tájat.

A réteges öltözködés, a természetes alapanyagú ruházat (pamut, len, gyapjú, selyem, kordbársony és a kasmírgyapjú), a vízálló, és ha szükséges szöges hámmal ellátott cipő, a sapka, a sál és a kesztyű nem taktika, hanem szabadság: így a téli séta is élmény marad és nem lesz egy túlélő program.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Nem hegymászást. (Legfeljebb a legmegátalkodottabbnál) Nem bakancsos, órákon át tartó terepjárást.

Sokkal inkább egy negyedórás sétát a háztömb körül. Egy pillanatnyi megállást, hogy érezzük a hideg levegőt az arcunkon. Átvágni egy parkon, még ha kopár is. (Kétségtelen, Svédország nagyvárosaiban is óriási a zöldfelület-arány. Nem csak gondozott parkokról van szó, hanem eredeti, természetes „erdőrészekről”, fenyvesekről, sziklákról és bokrokról, amelyek az örökzöldeknek köszönhetően télen is barátságos hangulatot árasztanak.)

Friluftsliv az is, ha gyalog megyünk el egy gyors, rövidebb bevásárlásra – a cipekedés legalább kimelegít. Pocsolyába lépkedni a bélelt gumicsizmában, vagy meghallgatni milyen hangot ad a hó a bakancsunk alatt – ez is friluftsliv. Észrevenni, hogy attól még, hogy kevesebb a fény, még van fény.

Mi magyarok ebben sokkal szerencsésebbek vagyunk. Sokszor vakító a téli fény. Tehát a friluftsliv nem a természeten múlik, hanem a figyelmünkön, a saját nézőpontunk áthelyezésén.

Hogyan gyógyít a természet télen?

A friss levegő jótékony hatásait már rengeteg kutatás vizsgálta, és mindegyikből ugyanaz rajzolódik ki: Csökkenti a stresszhormonokat már 15–20 perc kint töltött idő után. Javítja a koncentrációt, mert a természet inger szintje alacsonyabb, mint a képernyő adta instant élményeké. Emeli a hangulatot, különösen télen, amikor kevesebb a fény. Mélyíti az alvást, mert szabályozza a cirkadián ritmust. És nem utolsó sorban növeli a jóllét érzést, még akkor is, ha csak rövid ideig tart. A svédek ezt nem tudományból tudják – hanem szokásból. A testük és a közérzetük tanította meg őket erre. Velük születik.

Mini téli friluftsliv ötletek – városlakóknak

1. 10 perces „hideg levegő-szünet”
   Egy rövid séta a ház körül a munkaszünetben.
2. Reggeli fényvadászat
   Kilépni 5 percre az erkélyre, a teraszra, a ház elé, még ha szürke is az ég – télen minden fény számít.
3. Mini-zöld menekülőút
   Megállni egy fa mellett, egy bokor mellett, vagy nézni néhány percig a tájat: a színek ilyenkor puhák, csendesek, valódi terápiás jelenlét.
4. Téli megfigyelés
   A látható leheletünk, a hideg levegő sípolása, a kabát zöreje – ezek mind jelenlétbe húznak.
5. Meleg termosz-kirándulás
   Egy csésze forró tea a szabadban, akár egy padon ülve, alattunk egy párnával – a lagom egyik legegyszerűbb téli öröme.
6. Hétvégén elmenni egy-két órára egy erdőbe, például a Normafához, a Gyadai tanösvényhez, a Zsivány sziklák rejtekébe, az Isten tenyeréhez, a Kígyói tanösvényhez vagy a Csíkos Égererdőbe.
   
   Svédországban élő olvasóinknak ajánljuk a Naturkartan oldalt, ahol helyi kirándulóhelyeket találhatnak. Ez a svéd erdőkalauz oldal számtalan gyalog- és síútvonallal, kempingkunyhóval és széltől védett helyekkel vár az ország számos pontján. Hétvégén elmenni egy-két órára egy közeli erdőbe – például a Nackareservatetbe, a Tyresta Nemzeti Parkba, a Hellasgårdén át, vagy a Djurgården parkerdőbe – a legszebb módja annak, hogy egy szombat délutánt igazi friluftsliv-élménnyé változtass.

A téli friluftsliv valójában nem más, mint egy északi emlékeztető: Csak egy kis hideg, egy kis mozgás, egy kis fény… és máris könnyebb minden.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a skandinávokat ne viselné meg a sötét és hideg tél, vagy hogy nem érinti őket a téli depresszió. Ellenkezőleg: éppen a tudatosság és a téli friluftsliv gyakorlása az, amivel aktívan küzdenek az évszak kihívásai ellen.