Kergetjük a boldogságot, holott körülvesz bennünket. Csak ki kellene mennünk a szabad levegőre, hogy magunkba szippanthassuk. Hiszen alapvető közegünk a természet lenne, ami nem jelent mást, mint a valóságot. Márpedig csak a valóságban lehetünk nyugodtak, kiegyensúlyozottak.
A friluftsliv egy pofonegyszerű recept a norvégoktól, arra, hogy csak menjünk ki a természetbe, hogy jól érezzük magunkat, jobban legyünk. Mégis hamisan vett kényelemből bezárkózunk az otthonainkba, ha hideg van azért, ha meleg van azért, ha süt a nap azért, ha esik meg amazért. Óvjuk, védjük, miközben egyúttal elzárjuk magunkat a természetes közegünktől, a szabad levegőtől.
Holott napjaink egyharmadában eleve bezárva vagyunk, hiszen alszunk, a második egyharmadát pedig a munkahelyeken, az iskolában, az óvodában, vagyis a négy fal között töltjük. És még a maradék időben sem vagyunk kint a levegőn eleget. Helyváltoztatásaink során is bezárva vagyunk, autóban utazunk vagy tömegközlekedünk. Minimális az az idő, amikor a szabad ég alatt tartózkodunk, és csodálkozunk, hogy rosszkedvűek vagyunk.
Friluftsliv Henrik Ibsentől
1859-ben használta először Henrik Ibsen, a Paa Vidderne című versében a friluftsliv kifejezést, ami szó szerinti fordításban annyit tesz: élet a szabad levegőn. Ibsen utalt arra, hogy az élet olyan, mint egy kihalt nappali, versében kifejezte, ahhoz, hogy fel tudjuk fedezni a valóságot, erőre tudjunk kapni, ahhoz ki kell vonulnunk a szabadba. A friluftsliv azóta sokkal többet jelent nem csak a norvégoknak, hanem a skandinávoknak összességében: igazi mozgalmat teremtettek vele. Amit minden embernek célszerű lenne átvenni a világon, ha máshogyan nem, kicsiben.
Visszatérve még pár szó erejéig az északi népekhez, és azon belül is a svédekhez, Svédországban a friluftslivnek annyira komoly társadalomra ható szerepe van, hogy mintegy huszonhat non profit tagszervezet felel a témáért, együttesen 1,6 millió taggal rendelkeznek, ebből háromszázezer gyermek és fiatal. A szervezetek csaknem kilencezer helyi, és regionális szövetségből áll, köztük maguk a települések, iskolák, óvodák és munkahelyek is. Kihívásaik közt számon tartják a szabadtéri élet népszerűsítését, biztonságossá tételét, továbbá a gyermekek és fiatalok bevonását az aktív kinti életbe. Aminek fontos eleme a környezetvédelem.
Iktassuk be a természetet a mindennapjainkba
Ehhez egyértelmű és világos napirendet ajánlanak a szabadidő eltöltésére a felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt, beépítve a mindennapokba, a munkahelyi életbe és az oktatásrendszerbe is a szabad ég alatt való tartózkodást. Továbbá irányelveket mutatnak a várostervezésében a kültéri környezetet tekintve.
Miért? Mert pontosan tisztában vannak vele, hogy az ember fizikális és mentális egészségéhez elengedhetetlen a szabad levegőn való rendszeres tartózkodás. A természetnek nyugtató, erősítő és gyógyító hatása van. Mert a természet benyomása – a városi környezettel ellentétben –, nem tornáztatja az agyat, hanem szimplán csak egyfajta ébrenlétet nyújt az ember számára. Ráadásul a természetben való mozgás funkcionális képzést biztosít az egész testnek, minden testrészt átmozgat.
Természetesen a friluftsliv a gazdaságra is jelentős hatással van, hiszen iparágak, kereskedelem épül a természetjáráshoz, a szabadidős tevékenységhez köthető holmik, élelmiszerek, ruházatok, eszközök gyártására, forgalmazására. És a svédekhez hasonlóan a norvégok és a finnek is költenek ezekre, mert tisztában vannak azzal, hogy a természetben, azaz a valóságban eltöltött tudatos idő – amikor valóban kikapcsolódnak – az milyen nagy hatással bír a mentális és fizikai egészségükre.
Mit nem zsigerel ki az emberből a természet?
A természetben önmagunk lehetünk. Nem kell megfelelnünk semminek és senkinek sem. Nem kell megjelennünk, presztízst szereznünk. A természet lágy ölén mindenki egyforma. Mindenki csak egy ember. Nem kíván tőlünk ennél többet a természetes környezet.
A szabad ég alatt nincsenek követelmények és teendők, bármit meg tudunk tenni kint, amit szeretnénk. A természet nem is szól bele abba, mit hogyan teszünk, nem úgy, mint az otthonunkban, a munkahelyünkön, az iskolában, a bevásárlóközpontban, vagy a játszóházakban.
Persze, a környezet védelmére azért kell figyelnünk, és a helyi szabályokat betartanunk, a természet megóvása érdekében. A természetben az idő fogalma sem létezik, semmit nem kell időre teljesítenünk, bármennyit lehetünk a szabad ég alatt, annyit tartózkodhatunk kint, amennyi nekünk jól esik.
Továbbá kint nincs verseny és nincs teljesítményorientáció sem, mint bent a társadalomban. Persze lehet a természetben is versenyezni és sportolni, de nem a természettel szemben. Nincs más dolgunk amikor kint vagyunk, csak jól érezni magunkat. Szabadnak lenni. És ez a szabadság felemel.
A gyerekekért a felnőttek is kimozdulnak
Bár nem tudjuk konkrétan kijelenteni, hogy a képernyő elött eltöltött idő mit okoz valójában hosszú távon a gyerekeknél, azért szülőként megfigyelhető, hogy egyéntől függően soknak mondható mobilozás, tévézés bizony fáradttá, nyűgössé teszi a gyerekeket. A kültéri környezetben történő mozgás, mászás viszont felszabadítja őket. Ezért rendkívül fontos a gyermekek fizikai aktivitásának, egészségének, motoros készségeinek és társadalmi fejlődésének szempontjából, hogy minél többet legyen kint a szabadban. Már csak azért is, hogy ellensúlyozzuk, a kor kívánta digitális világban való jelenlétet.
A felnőtteknek kell megtalálnia a módját annak, hogy milyen szabadtéri tevékenységet űznének a gyerekkel. A skandinávok nem csinálnak ebből jelentőséget, egyszerűen csak elindulnak.
A felmérések szerint a svédek kétharmadának van saját vidéki nyaralója, és egyharmada végez legalább hetente egyszer valamilyen szabadidős tevékenységet kint a levegőn. Nem kell semmi különösebbre gondolni: kimennek az erdőbe szabadon sétálni, és hagyják a gyerekeket kóvályogni a tisztásokon, az erdőben, ahol a kicsik minduntalan felfedeznek valamilyen játékot, megismerik a növényeket és az állatokat.
A szabad ég alatt megannyi csoda vár
Gyakran sütögetnek, grilleznek az erre megengedett helyeken, avagy nyáron különféle bogyókat (áfonyát, szedret, erdei szamócát, málnát) és gombát szednek. Mindezek nálunk is megtalálhatóak, a gomba szedése tanulható.
A víz közelségét is kedvelik, gyakran pecáznak, úsznak vagy hajóznak. A kifogott halat helyben megsütik és elfogyasztják. Szeretnek piknikezni is. Ha akad némi zöldfelület, már kertészkednek, a nagyvárosokban éppen úgy, mint vidéken, a hobbi bérkerteknek is van létjogosultsága náluk. A séta mellett túráznak, hegyet másznak, sátoroznak is.
A család együtt mozdul ki, a szülőknek nem kérdés, hogy a gyerekekkel rendszeresen ki kell menni a levegőre, és olyankor az idősek sem maradnak otthon. Gondoljunk csak a nordic walking túrabotokra, ami kimondottan az idősebb korosztálynak kedvez, vagy éppen a sérülteknek segíti a könnyebb mozgást a kirándulások során.
Trend most együtt szemetet szedni, hazánkban is egyre több olyan kezdeményezés van, ahol kicsik és nagyon, barátok és ismeretlenek együtt állnak neki megtisztítani egy bizonyos területet. És mind ebből mit érdemes megjegyeznünk? Hogy a szabad ég alatt, a természet közelségében eltöltött idő boldoggá tesz bennünket embereket. Ne feledjük friluftsliv: megnyugszik a lélek és levegővel telik meg a tüdő. Mosolyt csal az arcunkra a zöld.
Fotó: Pixabay
Ez az írásunk eredetileg partner magazinunknál a Szoknya és Nadrág Magazinban jelent meg először.