Bár Svédország messze nem olyan gazdag állat- és növénytermesztésben, mint Magyarország, természetes gasztronómiai kincseik a svédeknek is vannak. Az ötlet, hogy a helyi alapanyagokról írjunk nem saját, a népszerű svéd élelmiszerlánc az ICA 2021-es falra akasztható éves naptárából jött, hogy megosszuk olvasóinkkal is a benne található alapanyagokat, hogy még jobban megismerhessétek a svéd tájegységeket és a hozzájuk tartozó gasztronómiát.
Észak-Svédország megyéjében Jämtland hideg hegyi tavaikban és gleccserpatakjaiban él a gyönyörű vörös pisztráng (röding). Jellegzetes vörös színéről, és nem túl erős ízéről. Egészben jó grillezve, füstölve vagy serpenyőben sütve. Nagyon jól passzol az Ázsiában és Dél-Amerikában gyakran elkészített csípős és savanyú ételekhez is.
A kézműves fa Dala lovakról is híres megyében található a Gustafskorv AB, ahol jelenleg hatféle lóhús és disznóhús kolbászt gyártanak. Senki sem tudja pontosan, mikor kezdték el készíteni, de a mai kolbász még mindig ugyanabban a régi füstszaunában lóg, ahol a kolbász a lucfa forgácstól kapja az egyedi ízét. És a recept is az eredeti. A feldolgozó alapítója azokból az igás lovakból kezdett kolbászt készíteni, amelyeket már nem dolgoztattak volna tovább, Mats Mattsson úgy vélte, jobb felhasználni a lovakat, mintsem elásni.
A Skagerrak szorosnál Bohuslän partjainál, ahol nagyon hideg és sós a víz, ott fejlődnek a legjobban a kékkagylók (blåmusslor). A helyi alapanyagok kedvencét nemzedékek óta tenyésztik és halásszák. Amellett, hogy nagyon ízletesek, a kékkagylók megtisztítják a tenger vizét, ami lehetetlenné teszi, hogy ne szeressék a svédek.
