Öko-lista felhívásunkban arra buzdítunk, hogy tedd velünk zöldebbé az otthonodat. Legújabb állomásunk a konyha, amiben leginkább az ételek fenntarthatóbb elkészítésére helyezzük a hangsúlyt. Érintőlegesen szót ejtünk a bevásárlásról, az élelmiszerek tárolásról és a konyha takarításról is. A lagom a kulcsszó.
Kezdjük ezt a cikkünket is azzal, hogy két mondatban megválaszoljuk mi is az a lagom, azoknak, akiknek a fogalom jelentése még nem annyira egyértelmű. A lagom a svéd „Lagom är bäst” kifejezésből ered, ami azt jelenti a megfelelő mennyiség a legjobb. És hogy jön a lagom a környezetbarát konyhához? Úgy, hogy a lagom szót a svéd nyelvben leggyakrabban az étkezésekben használják. A svédek szerint a lagom, a fenntartható életmód titka.
Lagom konyha: pont jól étkezni
A lagom kifejezés mindenre alkalmazható: a csokoládé adagra, az autó méretére, a bevásárlási lista hosszúságára, az alkoholfogyasztásra vagy éppen az étel fűszerezésére. A leggyakrabban a svédek az étkezésre alkalmazzák. A leggyakrabban hallhatjuk tőlük, lagom mennyiségű cukrot kérnek a kávéba. És mennyi a lagom? Se nem sok, se nem kevés. A svédek megőrzik a mértékletességüket, ha étkezésről van szó. Hogyan?
A svéd Élelmiszerügyi Hatóság honlapján találhatunk választ arra a kérdésre, hogyan pont jó étkezni? A válaszuk egyszerű: fogjunk egy lapos tányért, a negyedét töltsük meg fehérjével, a negyedét szénhidráttal, a felét zöldséggel. Ha ettünk már az IKEA éttermében akkor pont ilyen felosztással találkozhattunk. Az más kérdés, hogy a korv, a svéd hotdog nem kihagyható egy héten legalább egyszer. És szombaton meg cukorka nap van. De erről később még szólunk.
A lagom egyszerre mentális és fizikális létállapot. De ne gondoljuk, hogy a lagom lemondással és visszafogottsággal jár, bár kétségtelen, a svédek egyszerűen étkeznek: kevés hozzávaló, rövid elkészítési idő jellemzi a gasztronómiájukat. Többfogásos menü helyett inkább egyfogásos megoldásban gondolkodnak.
A svédeknek nem kérdés, hogy lehetőleg helyi és szezonális hozzávalókból főzzenek. Az más kérdés, hogy kevés dolog terem meg náluk. Ugyanakkor friss, minőségi zöldségeket és gyümölcsöket importálnak, erről írtunk korábban már ITT. Ugyanakkor tényleg rengeteg gyökérzöldséget fogyasztanak télen, ami helyi termesztésű.

Az egyszerűség nem lemondás
A svédek az ételek elkészítéséhez nem csapnak nagy felhajtást. Még a különleges alkalmakkor, ünnepek idején felszolgált ételekhez sem kell sok, vagy bonyolult hozzávaló. Sokkal inkább a friss összetevőkre és a minőségre, esetleg a fűszerekre fektetik a hangsúlyt. Gondoljunk csak a kedvenc tortájukra, ami semmi másból nem áll, mint egy piskóta lapból, cukrozott tejszínből, habcsókból és eperből. A klasszikus habcsókos epertorta a nyári bulik mellett egész évben, még fika alkalmával is hódít. És van, hogy a habcsók lemarad róla.
A fenntarthatóságot tükrözi az egyszerű ételeken túl a maradékok felhasználása. Ilyen például a snabbmakaroner, a három perc alatt összedobható makaróni, vagy a pyttipanna – ami azt jelenti, kis darabok a serpenyőben. Ebbe belemegy a maradék hot-dog kolbász és/vagy húsgombóc, a maradék krumpli, a répa, vágnak hozzá hagymát is és forró vajon összesütik. Ráütött tojással tálalják. Hasonló, a mi parasztreggelinkhez. Pyttipannát egyébként készen is sokfélét lehet kapni, nálunk az IKEA-ban érhető el.
És míg év közben az alapanyagok szerények és egyszerűek, télen főleg gyökérzöldségből és teljes kiőrlésű gabonákból, halakból áll, addig vannak olyan események, amikor megengedőek magukkal, és tobzódnak az ételben.
Megengedőek a 15-20 perces kávé, azaz fika szünettel, amikor a kávé vagy tea mellé egy kis péksüteményt vagy szendvicset esznek, a pénteki myskväll-el vagyis kényelmes estével, amikor például tacoznak, és a gyerekek sem maradnak ki a kényeztetésből, a kicsiknek ott van a lördagsgodis, a szombati cukorkaevés. Nem beszélve az ünnepekkor, például Szent Iván-éjjelén vagy karácsonykor a julboard, azaz a karácsonyi asztal sokféle kínálatáról.
A lagom konyha, a környezetbarát megoldás a kiegyensúlyozottságon alapszik, hétköznap szerényen, alkalmakkor bőségesen. A bőség pedig nem jelenti azt, hogy indokolatlanul többet főznének, mint egyébként, csak kalóriadúsabban. Gondoljuk a farsangi, böjti szezonban imádott ragacsos (és isteni finom) tejszínes semla fánkra.

Így főzzünk környezetbarát módra
A személyes svéd tapasztalataim az ökokonyháról az elmúlt 30 éves látogatásaim alatt a következőek:
– A lagom konyha ismérve a rend, és az átláthatóság. A konyha, ahogy az otthon többi része sem, sincsen túlzsúfolva semmivel sem. Mindenről a funkcionalitás dönt. Az átlátható konyhának egyik előnye, hogy könnyebben és gyorsabban takaríthatóak.
– A minőség fontosabb a mennyiségnél. Néhány serpenyő, fazék és lábos megteszi különböző méretekben, de túlzások nélkül. Kedvelik a kuktákat, amikben a nyomás miatt gyorsabban melegszik fel magasabb hőmérsékletre a benne lévő étel –amivel időt, energiát és pénzt takaríthatnak meg.
– Szeretnek előre főzni, nagyobb mennyiségben, amit lefagyasztanak, hogy ezzel is időt és energiát spóroljanak.
– Egyben főzik a hámozott krumplit, viszont fedő alatt. Fedő alatt gyorsabban melegszik fel minden.
– Olyan serpenyőt használnak, amelynek legalább akkora alja van, mint a főzési zónának a tűzhelyen – különben a hő kiszivárog az edény oldalánál.
– Több háztartásban láttam főzési hőmérőt, hogy ne főzzék túl sokáig az ételt.
– Bevásárló lista, ma már inkább appon, mobilon, mint papíron. Semmi halmozás, 2-3 napra elég előre bevásárolni. Az előre szeletelt kenyeret a hűtőben tárolják, vagy száraz, ropogós lapos kenyeret esznek – knäckebröd, aminek a tárolására elég egy fém vagy fadoboz. Magyarországon knäckebröd az IKEA-ban kapható. Mivel a konyhákat alig vagy nem fűtik, a legtöbb gyümölcs a konyhaasztalon van tálakban. A zöldségek előkészítve dobozokban a hűtőben sorakoznak, vagy a konyhaszekrény zöldséges rekeszeiben.
– Dupla adag keksz, semla, sáfrányos sütemény – ha már bekapcsolják a sütőt, legyen értelme, úgyis elfogy. Ezt írta Göran Everdahl újságíró is a lagomról szóló kritikus könyvében.
– Figyelik a címkét, az összetevőket vásárláskor. És a megbízható öko termelők, élelmiszergyártók, forgalmazók listáját.
– Bevásárolni gyalogosan is lehet (míg a mínuszokban is) vagy biciklivel. Ha autót használnak, akkor átgondolják a távolságot, és a legegyszerűbb, legrövidebb útirányon haladnak. Vásároltam már be mínuszban Stockholmban gyalog, nem egyszer.
– A szemetet tényleg szelektíven gyűjtik. Míg a hulladék aránya, amit 1975-ben valamilyen módon újrahasznosítottak Svédországban hatvan százalék volt, az 2015-ben már 99 százalék. A svédek imádnak hulladékot szétválogatni. Ezt a szokást nagyon nem lenne rossz átvennünk. A konyhában vagy az előszobában külön gyűjtik a csomagoló és újságpapírt, az üveget, amit az üvegvisszaváltó automatába vissznek el, a fémet és a műanyagot is. Az elektronikai hulladéknak is külön helye van.
– Sokan balkonkertészetet vagy közösségi kertet vezetnek, ha nincsen saját kertjük. Fűszereket, paprikát, salátákat termesztenek az erkélyen vagy az ablakban. Az ökokertészkedésről svéd módra egy következő cikkünkben olvashat.
– A lagom konyha funkcionális, a család szokásait követve van berendezve. A gyerekek a konyhaasztalnál játszanak, tanulnak, míg a Mama-Papa főz. A konyhában a férfiaknak éppen úgy helyük van, mint a férfiaknak.
Ha van egyéb ötlete arra, hogyan lehet még a konyhánkat, az étkezésünket zöldebbé tenni, írja meg nekünk az ÖKO-lista játékunkban.

Skandináv konyha
Végezetül pár szó a skandináv konyháról. A lagom konyha hagyományosan fehér, esetleg természetes színű fával van kombinálva. A hagyományos skandináv belsőépítészet a nyugodt légkörre, a világos felületekre, a fa árnyalataira és a funkcionalitásra figyel. Az északi telek sötétek, ezért a világos belső tér vonzó. Ezt a stílust világszerte sokan szeretnék lemásolni!
Forrás: Göran Everdahl: Lagom, Miért olyan elégedettek a svédek, Anna Brones: a boldogság svéd titka, Elizabeth Carlson: Lagom: A boldog élet svéd titkai, ITT és ITT
Kép: ITT