Ha még sosem jártál Skandináviában, akkor is bizonyára ismered ezeket a jellegzetes svédvörös házakat, amelyeknek az ablak- és ajtókeretei gyakran fehérek. Találkozhatsz velük svédországi képeslapokon, filmekben és a svéd influenszerek videóiban is.
Pedig Svédország tájai régiónként egészen különbözőek. Délen, Skåne tartományban sík vidékek, termékeny szántóföldek, sárga repcemezők, bükkösök és szélmalmok jellemzőek. Ez a táj sok tekintetben a szomszédos Dániát idézi. Középen, Dalarna környékén fenyőerdőkkel borított dombok és több ezer kisebb-nagyobb tó sorakozik. A keleti és nyugati partvidéket szigetek ezrei szegélyezik, északon pedig már a hegyek, a tundra és a rénszarvasok világa kezdődik.
A svéd táj egyik legismertebb látványa a zöld erdők, a kék tavak és a rozsdavörös házak együttese. A vörös homlokzatok színét még inkább kiemelik a hófehér ablak- és ajtókeretek, amelyek festményszerűvé teszik a vidéket.
A jellegzetes rozsdavörös szín története a közép-svédországi Falun városához és az ottani hatalmas rézbányához, a Stora Kopparbergethez kapcsolódik. A Falu Rödfärg elnevezés is innen ered.
A bányában rézércet termeltek ki, de a felszínre került köveknek csak egy része tartalmazott értékes fémet. A visszamaradt, vasban gazdag ásványi anyagokat a bányánál hagyták. Az eső, a levegő és az idő hatására ezek lassan átalakultak, és vöröses színű anyag keletkezett belőlük.
Ezt az ásványi anyagot később feldolgozták: megszárították, hevítették, majd finomra őrölték. Így nyerték a festék jellegzetes vörös színét adó port. A hagyományos festéket vízzel, liszttel és lenolajjal keverték össze.
A faluni vörös festék nemcsak a házak jellegzetes színét adja, hanem a fa felületének védelmében is szerepet játszik. Különlegessége, hogy nem képez teljesen zárt, vízhatlan réteget a fán. A bevonat lehetővé teszi, hogy a nedvesség eltávozzon a fából, így megfelelő körülmények között segíthet csökkenteni a korhadás kockázatát.
Erről még többet olvashatsz korábbi cikkünkben A svédvörös házak mesés titka falun városából.
A svéd faházak nem feltétlenül vörösek. Léteznek élénkpiros, sötétvörös és bordó árnyalatú változatok, de a hagyományos házak között sok más színnel is találkozhatunk.
A halvány és mély okkersárga, a világos- és sötétszürke, a kékesszürke, valamint a zöld különböző árnyalatai egyaránt népszerűek. Néhol rózsaszín vagy lila házak is feltűnnek a tájban.
A faluni festékcsalád színeit itt nézheted meg.
Az ablakkeretek gyakran fehérek, de zöldre festett vagy természetes fa színét megőrző keretekkel is találkozhatunk.
Amikor egy svéd a hagyományos vörös színt választja otthonának, egy régi építészeti hagyományt visz tovább, miközben a ház a saját egyéniségét is tükrözheti.
Bármilyen hihetetlen, a válasz: igen! A jellegzetes rozsdavörös házak valóban fából épülnek. És éppen ez az egyik legérdekesebb dolog bennük: a messziről akár téglaháznak is tűnő épületek színükkel egy régi hagyományt őriznek.
A vörös festék eredetileg a vörös téglából épült, elegánsabb házak megjelenését idézte. A tehetősebbek téglaházait utánozva a faépületeket is téglaszínűre festették. Vagyis nem a téglaházakat próbálták fával utánozni, hanem éppen fordítva!
Svédországban a fa mindig is fontos építőanyag volt. Az ország hatalmas erdőségei, a faipar hagyományai és a helyben rendelkezésre álló alapanyagok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a faházak ennyire elterjedjenek. A fa nem csupán a vidéki otthonokban, hanem számos más épületben is meghatározó szerepet kapott.
A svéd faházak szerkezetéhez gyakran lucfenyőt és erdei fenyőt használnak. Ezekből készülhetnek a tartógerendák és más szerkezeti elemek, de a fa természetesen csak akkor marad tartós, ha az épület kialakítása és a felületkezelés is megfelelő.
És itt jön a festék másik érdekessége! A faluni vörös festék nemcsak a színével különleges, hanem az összetételével is. Vas- és rézvegyületeket tartalmaz: a vas hozzájárulhat az anyag tartósító hatásához, a réz pedig gombaölő tulajdonságáról ismert. Ez is magyarázhatja, miért használták olyan régóta a faházak külső felületén.
A festék másik fontos tulajdonsága, hogy hagyja „lélegezni” a fát. Ez nem azt jelenti, hogy a fa szó szerint levegőt vesz, hanem azt, hogy a bevonat nem zárja el teljesen a nedvesség útját. A fa így könnyebben leadhatja a benne lévő nedvességet. Ezzel szemben egyes modern, műanyag alapú festékek vízzáró réteget képezhetnek, amely alatt a nedvesség megrekedhet, és idővel penészedéshez vagy a fa károsodásához vezethet.
A faluni festék tehát nem egyszerűen egy szép vörös bevonat: a hagyományos összetétele és a fa felületével való kölcsönhatása is hozzájárult ahhoz, hogy évszázadokon át népszerű maradjon.
Az 1880-as években jelentek meg az első katalógusok, amelyekben a házakat illusztrációkkal és rajzokkal mutatták be. Még iskolákat, templomokat és istállókat is lehetett rendelni.
A gőzfűrész elterjedése és a fűrészipar beindulása felgyorsították a gyártást, és a svéd asztalosgyárak az 1890-es években Brazíliába is exportáltak házakat.
Ezeknek a katalógusoknak az illusztrációi a századforduló villáit mutatják még teraszokkal, tornyokkal, kiugró ablakokkal és üvegverandákkal, olyan villákat, amelyek a lehető legtávolabb állnak a katalógusházak képétől.
De csak az 1920-as és 1930-as években indult be a hagyományos, nem villajellegű lakóházak eladása.
Forrás: ITT és ITT és ITT és ITT és ITT és ITT
Fotó: Bildfokus/Getty Images
Vidd haza a svéd hangulatot.
Egy egyszerű, szép bögre – pont annyi, ami elég.
Lagom Neked a mindennapokban.
