

Nem viccelek, van egy pillanat, amikor megérted: vége. Nem a nyárnak, azt már hetekkel korábban elengedted, hanem a világosságnak – így érez egy svéd. Amikor október közepe-november eleje körül eljön az az idő, amikor egyik pillanatról a másikra eltűnik a világosság, a fény.
Tehát a svéd ősz nem lassan érkezik, hanem egyik pillanatról a másikra. Októberben még vannak szép, napsütéses órák, napok, még belekapaszkodsz a sárga lombokba, a rózsaszín naplementékbe. Aztán egyszer csak felkelsz, kinézel az ablakon, és az ég olyan szürke, mintha egy lehúzott redőny mögül néznél ki. Délben sincs világosabb. És ez nem néhány napig tart: ez lesz így, újra és újra, hetekig, hónapokig. Nagyjából áprilisig.
Hogyan képzeljük ezt el? Megmutatjuk számokban:
A cikk írásakor 2026. november 20-án Magyarországon az Apple időjárás applikációja szerint Budaörsön 6:57 perckor kelt fel és 16:03 perckor megy le a nap.
Svédország déli részén Malmöben 7:54 perckor kelt fel a nap és 15:54 perckor tér nyugodni.
A légvonalban mintegy 500 kilométerrel északabbra fekvő Stockholmban később, 7:55 perckor kelt fel a nap és már 15:12 perckor nyugszik le.
Még északabbra, az egyetemváros Umeåban 8:23 perckor kelt fel a nap és már 14:28 perckor aludni tér.
Egészen északon Kirunában 9:18 perckor ébredt ma a nap, és már 13:35 perckor nyugodni tér.
Ami az időjárást jelenti: délelőtt 10 órakor Malmöben fényesen süt a nap és 3 Celsius fok van, Stockholmban 0 fok van és havazik, Umeåban +1 Celsius fok van és komor az ég, Kirunában borult az ég és –8 Celsius fok van.
Ez egy magyarnak, ha csak látogatóként érkezik Svédországba egy-két napra vagy pár hétre, akkor ez érdekes, autentikus lehet. De ha, Svédországba költözik hosszútávra, akkor főleg az első évben inkább már sokkoló érzés.
Az ősz eleinte szürke, majd kétségtelenül sötét. Nem ritka, hogy reggeltől estig felhős az ég, és az embernek az az érzése, mintha egész nap alkonyat lenne. A borongós ég mellé gyakran köd és eső is társul, ilyenkor nedves utak és latyakos járdák jellemzik a napokat. A napfény hiánya miatt a táj fakóbbnak tűnik, a levegő is hidegebbnek, nyirkosabbnak érződik. Persze a svédek megtanultak védekezeni ez ellen, a legklasszabb vízálló és hőtartó alsó- és felsőöltözékek közül válogathatnak.
Persze, vannak tiszta nappalok is. Novemberben már a hó is visszaverheti a napfényt, ha már tartósan sokat havazott és már nem az esős, latyakos időjárás közepe van. Amikor tiszta az ég, a reggeli és esti fények gyönyörűek lehetnek: a nap alacsonyan jár, szinte szemmagasságban van, az erdők sárga és vörös lombjai ragyognak, a naplemente rózsaszín, narancs és bíbor árnyalatokba öltözteti a tájat. De ezek a pillanatok tényleg nem mindennaposak. Ilyen fényviszonyokat kapott el Niclas Vestefjell a címlapfotón.
Reggel sötétben indulnak el az emberek, délután sötétben érkeznek haza, és még a szürke nappalokból sem jut sok. Sokan ilyenkor fáradtabbak, levertebbek lesznek. A D-vitamin pótlását a svédeknek is gyakran ajánlják, és sokan élnek is vele. Fényterápiás lámpát is egyre többen használnak. De ettől még szürke marad minden.
Ez nálunk, Magyarországon sem más. A hazai tél is szürke, ködös, borult, és novemberben-decemberben a napsütéses órák száma nálunk is csak néhány tucat egy hónapban. Aki itthon is látta, milyen, amikor két-három hétig nem bukkan elő a nap, az ismeri ezt az érzést. A különbség annyi, hogy Svédországban a sötét hosszabb ideig tart, és sokkal mélyebbre megy.

Mintha az egész ország félálomban lenne, a sötétség kezd beszivárogni a reggelekbe, ránehezedni a délutánokra, az ember hangulata kezd egyre letargikusabb lenni, a test egyre lassabb és fáradtabb. A svédek sem tudják megváltoztatni az évszakok ritmusát, de megtanultak tenni azért, hogy a sötétebb hónapok elviselhetőbbek legyenek.
Mintha az egész ország félálomban lenne. A sötétség lassan beszivárog a reggelekbe, ránehezedik a délutánokra, az ember hangulata egyre lehangoltabb lesz, a teste pedig lassabb, fáradtabb. A svédek is érzik a hosszú, sötét hónapok hatását, ezért kialakították azokat a szokásokat, amelyek segítenek könnyebben átvészelni ezt az időszakot.
Az otthonokban már kora ősszel megjelennek a meleg fényű lámpák. Az ablakban világító elektromos gyertyatartók, csillagok, az étkezőasztal fölötti lámpa, a konyhapulton vagy az előszobában hagyott kisebb fények nem csupán dekorációk. A fény az otthonosság része. A gyertya a reggelinél, a vacsoránál és a kávézásnál is ott van, akkor is, ha valaki egyedül eszik.
Ennek a hangulatnak neve is van: höstmys. Az őszi bekuckózás, a meghitt esték, a puha takarók, a gyertyafény, a forró tea vagy kávé, egy sütemény és a nyugalom, amit az otthon adhat. Amikor odakint szürke, hideg és esős az idő, odabent átgondoltan teremtenek melegséget.
Nincs ebben semmi olyan, amit mi, magyarok ne ismernénk, csak az északiak ezt sokkal tudatosabban és kifinomultabban teszik. Nem azért, hogy trendik legyenek. A fény itt nem csupán díszlet, hanem egyfajta öngondoskodás.

A höstmys igényében az otthon téliesítése is benne van. Ahol télen nagyobb részben fával fűtenek, már az ősz közepére beszerzik a tüzelőanyagot, felaprítják és behordják a fát. Ropog a tűz a kandallóban, a cserépkályhában.
Nem lakberendezési trendből kerülnek elő a melegebb textilek: díszpárnák, bőrök és szőrmék, a nehéz pokrócok és meleg gyapjútakarók nem csupán a kanapét és foteleket díszítik. A párnákkal meleg támasztékot biztosítanak maguknak, a pokrócokat magukra hajtják, a takarókba burkolóznak. A svédek inkább vastag zoknikat hordanak otthon, mintsem papucsot, a sok rongyszőnyeggel is védik magukat. Szőnyeg van az étkezőben, a hálószobákban az ágy mellett, a nappaliban a szófa előtt, a fotel alatt, a konyhában, az előszobákban és gyakran még a mosdókban is.
A délutáni fika, vagyis a kávé- és a süteményszünet, is a höstmys része. Míg az év többi részében számtalan fika-sütemény közül választanak, ősszel jellemzően a fahéjas vagy kardamomos péksüteményt teszik a tányérukra.
A hét ritmusát is a bekuckózás adja: a régi hagyomány szerint csütörtökön sokan még ma is borsólevest esznek palacsintával. És az új hagyományok szerint bevásárlással készülnek a másnapra. Pénteken este jön a fredagsmys, amikor sok család tudatosan nem fogad el más programot, hanem otthon marad: tacót, chipset és filmet választ, nem tágít a kanapéról. Novembertől előkerül a mézeskalács a pepparkakor és a forralt bor a glögg is.
A gyertya, a forró ital, a bezárt ajtó mögötti melegség tényleg nem túlzásba vitt romantika, hanem a sötétség elleni védekezés. A svédek nem azért teremtenek meghittséget, mert szeretik az őszt, hanem mert enélkül nem lehet átvészelni.
Fotó: Alexander Hall/imagebank.sweden.se
https://www.lagomneked.hu/svedorszag-oszi-fenyei-szurkeseg-kint-gyertyafeny-bent/




Vidd haza a svéd hangulatot.
Egy egyszerű, szép bögre – pont annyi, ami elég.
Lagom Neked a mindennapokban.